Írország évek óta az Európai Unió növekedési rangsorának élén áll, GDP-je gyakran messze meghaladja az uniós átlagot. A számok mögött azonban nem kizárólag a „kelta tigris” ereje áll:
a multinacionális vállalatok könyvelési trükkjei, szellemi tulajdon-áthelyezések és adóoptimalizálási stratégiái fújják fel a hivatalos adatokat.
Az ír jegybank ezért külön mutatót használ, a GNI-t, hogy reálisabb képet kapjon a gazdaságról. A „csoda” tehát inkább könyvelési illúzió, mint valódi termelési teljesítmény.
Egy józanabb mutató az ír gazdaságról
Az ír jegybank és a központi statisztikai hivatal 2017 óta használja a GNI mutatót (Modified Gross National Income), amely kiszűri a multinacionális cégek torzító hatásait, például: szellemi tulajdon áthelyezését, repülőgép- és hajóbehozatalok egyszeri hatását, multinacionális vállalatok tőkemozgásait. A GNI így rendre szerényebb növekedést mutat, mint a GDP: például 2025 első negyedévében a GNI „csak” 7,5 százalékkal bővült, szemben a 18,3 százalékos (!) GDP-bővüléssel.Papíron Európa növekedési bajnoka
Az Eurostat és az ír statisztikai hivatal adatai alapján Írország hosszú évek óta az EU GDP-növekedési ranglistáinak élén áll. Még a 2020-as járványévben is bő 7 százalékos növekedést mutattak a hivatalos GDP-számok, miközben a legtöbb európai ország recesszióba csúszott. A friss, 2025-ös növekedési adatok is brutálisak egyelőre: az Eurostat adatsora szerint éves bázison
- az első negyedévben 18,3 százalékkal,
- a második negyedévben 16,3 százalékkal
bővült az ír gazdaság – az EU-átlag pedig ennek csak töredéke volt. A számok első ránézésre valódi „gazdasági csodát” sejtetnek.
A valóságban azonban az ír GDP-kiugrások jelentős része nem a helyben megtermelt gazdasági értéknek köszönhető, hanem a multinacionális vállalatok könyvelési döntéseinek.
A kedvező, általános, 12,5 százalékos társasági adókulcs és a rugalmas adóstruktúrák (mint a korábbi Double Irish vagy a jelenlegi CAIA – Capital Allowances for Intangible Assets) révén a cégek globális bevételeik és nyereségük egy részét Írországban mutatják ki.
Ez a bevétel bekerül a GDP-statisztikába, még akkor is, ha a termelés és a fogyasztás nagy része valójában más országban történt.
Mely cégek torzítják az ír GDP-t?
Az ír GDP-t leginkább néhány, főként amerikai tulajdonú multinacionális vállalat bejegyzett tevékenysége torzítja. Ezek a cégek jellemzően nem a teljes termelést végzik Írországban, hanem globális bevételeik és szellemi tulajdonuk könyvelését telepítik ide, az alacsony adókulcs és kedvező jogi környezet miatt.Apple – Talán a legismertebb példa. 2015-ben az Apple a szellemi tulajdonának jelentős részét – beleértve az iPhone-hoz és más termékekhez kapcsolódó szabadalmakat és védjegyeket – Írországba helyezte át. Ez egyetlen év alatt több mint 26 százalékos ugrást okozott a GDP-ben – anélkül, hogy a hazai munkahelyek vagy termelés ekkora mértékben bővült volna.Google (Alphabet) – Hosszú éveken át alkalmazta a „Double Irish” adóstruktúrát, amely révén a globális reklámbevételeinek és licencdíjainak egy jelentős része Írországban jelent meg. Bár a konstrukció hivatalosan megszűnt, a cég még mindig jelentős értékesítési és licencforgalmat könyvel el az országban.Microsoft – Az EMEA-régió (Európa, Közel-Kelet, Afrika) értékesítéseit az ír leányvállalat kezeli. 2020-ban például több mint 260 milliárd dollárnyi nyereséget mutattak ki Írországban, nagyrészt a szellemi tulajdon értékcsökkenési leírása miatt, ami papíron növelte a GDP-t, de nem járt együtt valós gazdasági növekedéssel.Pfizer – A gyógyszeripari óriás írországi gyáraiból jelentős mennyiségű gyógyszert exportál, különösen az amerikai piacra. A 2023–2025 közötti időszakban a Covid-járvány utóhatásai és készletezési hullámok különösen felfelé húzták a GDP-t.Johnson & Johnson – Szintén jelentős gyártóbázissal rendelkezik Írországban, és az exportbevételek – főként gyógyszer- és orvostechnikai termékek – könyvelése nagyban hozzájárul a GDP-növekedéshez, különösen 2024-ben, amikor rekordkivitelt produkált.Meta (Facebook) és Amazon – Ezek a digitális óriások főként az európai hirdetési bevételeket és felhőszolgáltatások forgalmát könyvelik Írországban. Bár hatásuk kisebb, mint a technológiai és gyógyszeripari mamutoké, folyamatos növekedésük érzékelhetően hozzájárul a GDP felfúvódásához.A „leprechaun economics” pillanata
A jelenség világszerte ismertté vált 2015-ben, amikor az Apple szellemi tulajdonának jelentős részét Írországba helyezte át. A hatás elképesztő volt: a GDP egyetlen év alatt több mint 26 százalékkal ugrott meg. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász ezt nevezte el gúnyosan „leprechaun economics”-nak – a kifejezés lényege, hogy
a GDP-adatok mögött könyvelési trükkök állnak, nem pedig tényleges termelési teljesítmény.
A multinacionális vállalatok adója az ír költségvetés egyik fő bevételi forrása: 2023-ban a társasági adóbevételek harmada (!) mindössze tíz nagy céghez volt köthető. Ez hatalmas kockázat is, ugyanis egy amerikai adópolitikai változás vagy vállalati stratégia módosítása könnyen megingathatja a költségvetési egyensúlyt.
Írország valóban sikeres gazdasági modellre épít: vonzó üzleti környezet, magas hozzáadott értékű ipar, stabil jogrend. De a GDP-számok egy része nem erről szól, hanem arról, hogy a világ legnagyobb vállalatainak valahol el kell könyvelniük a bevételeiket. Az alacsony adókulcs miatt ez a hely gyakran Írország.
A „kelta gazdasági csoda” tehát részben könyvelési illúzió, amire érdemes úgy tekinteni, mint egy látványos bűvésztrükkre: szórakoztató és lenyűgöző, de a szemfényvesztés mögött egészen más a valóság.
Kapcsolódó
Legolvasottabb
Kiderült a nagy energiatitok: a rezsicsökkentés valójában egy zsákutca
Hiába a bankok tiltakozása, megduplázzák az ingyenes készpénzfelvételi limitet
Népszerű teát hívott a fogyasztóvédelem
Óriási kedvezményt kapnak a benzinesek, rég volt ilyen akció
Tüntetéshullám kezdődik: lázadnak a diákok a kormány döntése ellen
Valami történt: Washingtonba rendelték az ukránokat
Babis elengedte birodalmát, jöhet a kormányfői kinevezés
Megvan a dátum: ekkor utalhatják a 13. és 14. havi nyugdíjat
Összerúgják a port a britekkel is az oroszok, nem fogadják el a morális felelősséget