A jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC éves
jelentésében rámutat, 2022-ben a digitális jogdíjak lettek a vezető
jogdíjbevételi források, immár meghaladva a rádiós és televíziós felhasználások
utáni jogdíjat –áll az Artisjus Egyesület közleményében. Magyarországon 2021-ről 2022-re 20 százalékkal nőttek a beszedett szerzői
jogdíjak, ez a régiós átlagnak felel meg. A pandémia előtti szinthez képest
nálunk 9,4 százalékos az emelkedés, ami elmarad a globális szinttől, de
magasabb a régiósnál.
Az online szerzői jogdíjak szintje hazánkban a 2019-eshez képest megötszöröződött.
A közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC éves
összefoglaló jelentése megállapítja:
- a Covid előtti, 2019-es 10,07 milliárd eurós jogdíjbevétel
2022-re jelentős, 19,8 százalékban emelkedett, - globálisan az összes jogdíj 35
százaléka digitális; - az előző évihez képest 33,5 százalékkal emelkedtek az
ilyen típusú bevételek.
A 2019-es 2,09 milliárd euróhoz képest pedig 2022-ben a
duplája, 4,17 milliárd euró volt a digitális jogdíj.
A rádiós-tévés jogdíjak a teljes tortában 33 százalékot tesznek ki, ezek összege 2021-hez képest 11 százalékkal emelkedett.
A CISAC jelentése szerint jól mutatja a szerzők
alulértékeltségét, hogy a hangfelvétel-kiadók esetében a globális 35
százaléknyi digitális jogdíjnak több mint kétszerese, 71 százalék ezen
bevételek aránya. A 2022-ben és 2023-ban a legtöbb szolgáltató által
bevezetett, átlagosan 10 százalékos áremelések sem fognak ezen a téren jelentős
változást hozni.
Az Európában beszedett jogdíjak összesítve 26,1 százalékkal
nőttek 2021-hez képest.
Az összes beszedett jogdíj több mint felét adó Európában még
mindig igaz, hogy a rádiós, televíziós felhasználások utáni jogdíj meghaladja a
digitálisat (32 és 28 százalék). Közép- és Kelet-Európában a növekedés ennél alacsonyabb, 20
százalékos volt, ugyanekkora mértékben nőttek a Magyarországon beszedett
jogdíjak, 14,9 milliárd forintra.
Az élő- és háttérzenei felhasználások utáni jogdíjak a
kontinensen is a 2019-es adat alatt maradtak 7,3 százalékkal. Ennek részben az
az oka, hogy míg a nagy fesztiválok visszatértek és komoly közönséget vonzottak
2022-ben, a kisebb helyszínek, klubok közül sok még mindig nehéz helyzetben
volt.
A gépzenei és élőzenei jogdíjak éves növekedése nálunk
alacsonyabb az átlagnál, viszont, ha a 2019-es adattal való összevetést nézzük,
akkor jóval kisebb, mindössze 1 százalékos visszaesést látunk, vagyis a
hullámvölgy több összehasonlításban is nálunk volt a legkisebb.
A digitális jogdíjak 2022-ben 12 százalékot képviseltek
Magyarországon, ami elmarad az európai átlag 28 százaléktól, és a
közép-kelet-európai átlagot követi.
Ebben szerepe van annak is, hogy a hagyományos
jogdíjtípusokban viszont az átlagnál erősebb a hazai beszedés; valamint annak,
hogy a régióban most hozza be a digitális piac a korábbi nagy lemaradását. A
komoly növekedést mutatja, hogy
- 2022-ben a globális 33,5 százalékhoz képest
Magyarországon 46 százalék, - a régióban 55 százalék volt az emelkedés.
2019-hez
képest a digitális jogdíjak megötszöröződtek nálunk, míg világszinten duplázást
látunk.
Ha nem a beszedett jogdíjak abszolút értékét nézzük (ahol az
Egyesült Államok vezet), hanem a GDP-arányos beszedéseket, akkor a toplista
legerősebb szereplői az európai országok, az élen Franciaországgal.
Magyarország ezen a globális toplistán a 19. helyen áll (míg az ország az egy
főre eső GDP-t tekintve 49.).
A digitális bevételek kilátásairól a Futuresource piackutató
előrejelzése olvasható a jelentésben. Mind a zenei, mind az on-demand videókat
kínáló oldalak bevételei növekedni fognak a következő években, ugyanakkor a
fejlett piacokon már nem tudnak a korábbi mértékben új előfizetőket szerezni a
szolgáltatások, így néhány év múlva már csak százalékban kifejezve egyszámjegyű
növekedésre lehet számítani.
A CISAC elnöke, Björn Ulvaeus, és az általános igazgató,
Gadi Oron felhívja a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia korábban
nem látott lehetőségeket és egyben kihívásokat jelent a szerzői közösség
számára. Ezért nagyon fontos, hogy a törvényi szabályozás kialakításában, a
fejlesztésekben az alkotók szavát is figyelembe vegyék a döntéshozók és a
cégek.
A szervezet kialakított egy hét alapelvből álló listát, hogy az MI-fejlesztések az emberi kreativitás szolgálatában történjenek.
az
alkotók engedélye és méltányos kompenzációja a feltétele annak, hogy műveiket
az MI-modellek betanításához felhasználhassák;
a felhasznált jogvédett műveket
nyilván kell tartani és az alkotókat erkölcsileg is elismerni;
azonosíthatónak
kell lennie, ha egy művet MI-alkalmazás generált;
a szerzői jogvédelem csak
azokat az alkotásokat illeti meg, amelyek létrehozásában ember is részt vett.
