Július elején élesedett uniós szinten a dezinformációval kapcsolatos, új szabályrendszer, a 2022 óta érvényes, és többször módosított digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) részeként.

A jogalkotók eredeti szándéka az, hogy megvalósuljon a digitális szolgáltatások egységes európai szabályozása, különösen olyan nagy közösségi oldalaknál, amelyek jelentősen befolyásolják a társadalmi diskurzust – mint a Facebook, az X, az Instagram vagy a TikTok.

A kritikusok a DSA-t az online szólásszabadság elleni támadásnak tekintik, és attól tartanak, hogy általa eluralkodik az állami kontroll, sőt, könnyebb lesz az internetes felhasználók politikai üldözése.

A támogatók viszont szükséges keretrendszernek tartják az új, önkéntes magatartási kódexet a nagyobb social média szereplők piaci erejének korlátozására, illetve az ellenséges külföldi szereplők általi visszaélések minimalizálására. 

Hamarabb kiiktatják az arctalan álprofilokat

Immár a dezinformáció elleni gyakorlati kódexben megfogalmazott kötelezettségek szerint kell eljárjanak a szolgáltatók akkor, amikor például ítélkeznek egy-egy tartalomról a közösségi oldalakon.

Meghatározzák a mindennapokat az álhírek

A „dezinformációt” általában hamis, félrevezető hírként, szándékosan terjesztett információként értelmezik, amivel károkozás és a bizonytalanság keltése a cél. A köztudatban főként a Covid járvány idején terjedt el a kifejezés, amikor a vírus származását, létezését, az oltóanyagok biztonságát megkérdőjelező elméletek terjedtek az interneten, de például az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót kísérő, Kreml-párti félretájékoztatás, és háborús propaganda is hasonló kihívást jelent – állapítja meg az Európai Bizottság, amely felmérte, hogy az EU polgárainak 83 százaléka szerint a dezinformáció veszélyezteti a demokráciát, és az emberek több mint a fele úgy tapasztalja, hogy szándékosan félrevezetik őket az online térben.

Az egységes magatartási kódex több módon előírja, hogy a platformok üzemeltetői miként lépjenek fel az álhírterjesztőkkel szemben.

Például az aláírók vállalták, hogy megakadályozzák a hirdetések egyidejű elhelyezését az álinformációk mellett, amivel demonetizálják a terjesztőket, mivel nem juthatnak reklámbevételhez.

Az üzemeltetőknek szigorúbb átláthatósági intézkedéseket is kell tenniük annak érdekében, hogy a felhasználók könnyebben felismerjék a politikai vagy közügyekkel kapcsolatos hirdetéseket – például címkézés, a finanszírozó, a reklámköltés feltüntetése által. 

Mostantól a manipulatív magatartást is üldözik több módszerrel, így hamarabb bedőlhetnek a hamis felhasználói fiókok, a botvezérelt felerősítések, a megszemélyesítések, a rosszindulatú deepfake-ek – ezeket többek között folyamatosan monitorozni és jelenteni kell, akárcsak a rosszindulatú szereplők által alkalmazott taktikákat – erre külön kutatói hálózatot is létrehoznak EU-s szinten.

Házkutatás jöhet, ha nem tetszik a megosztott tartalom

Az egyes országokban a választások szempontjából is növekvő szerepe van a dezinformálásnak, amely úgy károsítja a társadalmat, hogy módszeresen aláássa az intézményekbe és a médiába vetett bizalmat, akadályozza a polgárokat a megalapozott döntésekben, és sérti a véleménynyilvánítási szabadságot.

Ezért az EU egy közös átláthatósági központ létrehozása mellett tagállami szinteken is fokozni kívánja az úgynevezett tényellenőrzők szerepvállalását az online tartalmak felülvizsgálatában, hogy gyorsabb, hatékonyabb legyen a hamis vagy félrevezető tartalmak azonosítása, tiltása.

A Berliner Zeitungnak nyilatkozó szakértők szerint ugyanakkor éppen az utóbbi szándék mentén fennáll annak is az esélye, hogy a kormányok visszaélnek a nemzeti tényellenőrző bizottságok felhatalmazásával, és például elharapóznak a politikai szándékú „üldöztetések” az interneten, ami tömeges büntetőeljárásokhoz vezethet.

Példaként említik annak a német nyugdíjasnak az esetét, aki tavaly év végén, a választási kampányban megosztott egy kompromittáló mémet az akkori gazdasági miniszterről, Robert Habeckről, aminek házkutatás és elmarasztaló bírósági ítélet lett a vége.

Kapcsolódó