Az adásból kiderül, milyen gazdasági logika húzódhat Amerika lépései mögött, miért stratégiai kérdés a nehéz kőolaj, valamint, hogy hogyan változhat az OPEC mozgástere egy gyorsan átrendeződő, ugyanakkor törékeny világpiacon.

A beszélgetésben elhangzik, hogy Venezuela jelenlegi termelése a világkínálat körülbelül egy százalékát teszi ki, miközben az országban a becsült készletek nagyságrendje 300 milliárd hordó körül alakul, a világ összes olajtartalékának nagyjából a 17 százaléka.

Kapcsolódó

Horváth Ágnes szerint ráadásul a venezuelai Orinoco-öv alatt döntően extra nehéz kőolaj található.

„Ez nem egy folyékony anyag, hanem inkább sűrű, kocsonyás, ragadós massza. Ahhoz, hogy egyáltalán ki lehessen termelni, először 4-5 napon keresztül gőzölni kell a rezervoárban. A felszínre hozatal után ezt az anyagot kondenzátummal és naftával kell hígítani ahhoz, hogy szállítható legyen. Ezért még a finomítás előtt minőségjavító, upgrading egységekre van szükség, amelyek jellemzően a mezők mellett, amerikai tulajdonban működnek” – mondta a podcastban a közgazdász.

Ugyanakkor Venezuela exportjának közel 80 százaléka jelen állás szerint Kínába irányul, ami napi 500-600 ezer hordót jelent, Irán pedig ennél is nagyobb mennyiséget, 1,8-2 millió hordót szállít a kínai piacra. Horváth Ágnes szerint ezek a volumenek érdemben hozzájárulnak ahhoz, hogy Kína stabilizálni tudja az ellátását, miközben a szankciók miatt jelentős árkedvezménnyel jut hozzá a kőolajhoz, az elmúlt időszakban ugyanakkor összességében növelte az importját. Mivel ezek a szállítások készleteket halmoznak fel, ezért a szakértő úgy véli, hogy ez akár egy jövőbeni blokádra vagy nagyobb geopolitikai sokkra való felkészülésként is értelmezhető.

Hangsúlyozta, a venezuelai hordók esetleges átirányítása az Egyesült Államok felé Kína számára kellemetlen lenne, de nem kritikus. Ugyanakkor globális szinten újraelosztaná a keresletet, és más piacokon – például Európában – is erősebb versenyt generálhatna bizonyos olajtípusokért.

Sosem látott dollármilliárdokhoz jut Venezuela

Miután az Egyesült Államok Donald Trump első elnöki ideje alatt folyamatosan szankciókkal illette Venezuelát, rengeteg pénz befagyott. Most, Maduro elfogása után ezek felszabadulnak, az összeg akár 30 milliárd dollárra is rúghat. Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.