Alaposan átalakítja Európa időjárását a globális felmelegedés. A meteorológusokat tömörítő Climate Resilience for All új tanulmánya szerint egyes európai városokban ma már akár évi öt hónapig is uralkodhat a nyárra jellemző magas hőmérséklet.

A szervezet világszerte 85 város 2019 és 2023 közötti hőmérsékleti adatait elemezte, megvizsgálták, hogy mikor mérték az egyes városokban a 32°C-os hőmérséklet első és utolsó napját. Ez ugyanis az a határérték, ami felett a szélsőségesen magas hőmérséklet már súlyos egészségügyi és környezeti kockázatokkal jár.

Azt találták, hogy 

az úgynevezett „hőszezonok” már nem korlátozódnak az elismert nyári hónapokra, hanem sokkal hosszabbak annál.

A Dr. Larry Kalkstein klímakutató vezette csapat szerint a hőszezonok átlagosan 214 napig tartanak a vizsgált városokban. Sőt, a 85 településből 20-ban az év bármely szakában előfordultak kirívóan forró napok. Összességében megállapították, hogy

Európában a hőség időszakai ma már jóval túlnyúlnak a korábban nyárnak tekintett időszakon.

Az Euronews által ismertetett tanulmány szerint kontinensünkön Athénban tart jelenleg a leghosszabb ideig a hőségszezon: itt körülbelül 145 napig, május közepétől október elejéig mérnek igen magas hőmérsékletet.

Tirana, Albánia fővárosa a második helyen áll a listán, 143 napos extrém hőséggel.

A portugál fővárosban, Lisszabonban a hőségszezon körülbelül 136 napig tart, késő tavasztól kora őszig. Spanyolország központjában, Madridban pedig 119 napig, május végétől szeptember közepéig tombol rekkenő hőség.

Már a francia fővárosban, Párizsban is közel három hónapig tart a szélsőséges meleg, június közepétől szeptember közepéig mérnek 32°C feletti hőmérsékletet.

Münchenben és Varsóban ugyan ennél rövidebb, de jelentős hőségszezonok vannak, amelyek körülbelül egy-két hónapig tartanak.

Más kutatások arra mutattak rá, hogy

a klímaváltozás tavaly a világ népességének körülbelül felénél a korábbinál átlagosan 30 nappal több extrém hőséget okozott. Ez négymilliárd embert jelent, akik hosszan tartó, veszélyes hőmérsékletnek voltak kitéve.

Európa pedig egyike azon régióknak, amelyek már most is a globális felmelegedés leglátványosabb és legveszélyesebb következményeitől szenvednek. Ha pusztán a hőséggel összefüggő betegségekre gondolunk, az már önmagában is fokozott terhet ró az egészségügyi rendszerekre.

Kapcsolódó