„Nem a felhőtlen optimizmus, hanem a realista panaszkodás a jellemző most leginkább” – kezdte beszédét Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. A szakember szerint az elmúlt egy év nem volt rózsás, és a jelenlegi helyzet sem túl biztató. Az iparág számára ugyanakkor van némi remény, hogy a közeljövőben javulhatnak a körülmények.

Éder elmondta, hogy

2024-ben az élelmiszeripar teljesítménye, ha nem is kiemelkedően, de jobb volt, mint az ipar egésze, amelyet recesszió sújtott. Az élelmiszeripar 4 százalékos növekedést ért el, míg az ipari szektor teljesítménye brutálisan csökkent.

Ugyanakkor az idei évben tapasztalt drámai visszaesés nem kompenzálta az előző év eredményeit, így a jelenlegi helyzet még mindig elmarad a két évvel ezelőttiektől.

A húsipar különösen érzékeny volt a gazdasági ingadozásokra. Tavaly a húsipar teljesítménye jelentős növekedést mutatott, ám ez a bázishatásnak köszönhető, mivel 2023-ban a feldolgozás és tartósítás, valamint a húskészítmény-gyártás terén súlyos visszaesés volt tapasztalható.

Beláthatatlan következményei lesznek, ha nem sikerül megállítani a vírust

A Hússzövetség elnöke szerint a felelős döntéshozóknak még több erőforrást kell biztosítani a száj- és körömfájás vírus lokalizálására, különben évekre komoly bajba kerül a hazai húsipar. Bővebben >>>

A belföldi értékesítés tekintetében tavaly 13 százalékos növekedés volt, ám ez csupán az előző évi visszaesés kompenzálása. A tőkehús piaci helyzete ennél is kedvezőtlenebb: az értékesítés továbbra is csökkent tavaly. Az adatok szerint a húsfeldolgozás és tartósítás terén két év alatt több mint 16 százalékos visszaesést tapasztaltak.

„Az export szerepe az ágazatban továbbra is meghatározó. Az élelmiszeriparban a feldolgozott hús 41 százaléka, míg a húskészítmények gyártása 35 százaléka exportálásra kerül. Az export növekedése elengedhetetlen a sikerhez, mivel a húsipar jelentős része külföldön értékesíti termékeit”

– közölte az elnök

Éder Tamás
Éder Tamás
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

2024 decemberében a sertéshúsállomány 2,8 millióra nőtt, ami 7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A kocalétszám 12 százalékos növekedése kedvező jele annak, hogy a tenyésztők még mindig lelkesedéssel dolgoznak, és számítani lehet a sertéshús-kibocsátás növekedésére.

A vágásszám is emelkedett: 2024-ben 4,8 millió sertést vágtak le, ami 6,5 százalékos növekedést jelent. Európai uniós szinten Magyarország a második helyen áll a sertéshús-termelés terén, Románia után.

A külkereskedelemben az export és az import is növekedett, de az export 12 százalékkal nagyobb mértékben, míg az import csak 5 százalékkal. A sertéshús külkereskedelmi mérlege tehát pozitív, és a magyar sertéshúsipar továbbra is sikeresen hoz létre magas hozzáadott értékű termékeket (melyeket végül exportálunk is), miközben alapanyagokat importálunk olcsón.

Éder Tamás szerint nem a húsipar volt az élelmiszer-infláció fő okozója, annál inkább elszenvedője. A legnagyobb áremelkedést a sertéscombok esetében figyelhettük meg, amelyeket a kormány ársapkával szabályozott. Az áremelkedés problémája továbbra is fennáll, hiszen az alapanyagok ára folyamatosan nő, és ez elkerülhetetlenné teszi az árak emelkedését.

A húsipar számára az áremelkedés és az állami beavatkozás közötti egyensúly megtalálása továbbra is kihívást jelent. Az iparág szereplői figyelnek arra, hogy az árak ne emelkedjenek túl gyorsan, miközben a költségek növekedése miatt szükség van áremelésre.

A Hússzövetség elnöke arról számolt be, hogy

az állam már figyelmeztette az ágazatot, hogy amennyiben további áremeléseket tapasztalnak, adminisztratív intézkedésekkel fognak fellépni. Viszont, ha van egy 13 százalékos alapanyag-áremelkedés, akkor kénytelenek lesznek emelni.

A jövő kilátásai tehát vegyesek, és bár vannak pozitív jelek, a húsipar számára az idei év sem mentes a nehézségektől.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Tarolnak a diszkontok

„2024 különleges év lesz az infláció szempontjából, mivel a korábbi inflációs válságot követően most kezdjük visszanyerni a régi normál szintet” – kezdte nyilatkozatát Hunwald Zsuzsa, a YouGov Shopper Intelligence vezetője. A szakértő szerint, amikor az infláció normalizálódik, az GDP is újra pozitív lesz, ami együtt jár a reálbérek növekedésével. Ez a gazdasági környezet kedvezően hat a fogyasztói piacra, így a vásárlók viselkedése is alkalmazkodik a változásokhoz.

A 2024-es év első negyedévében az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) forgalma 2,9 százalékos növekedést mutatott, miközben a vásárlásonkénti költés 4,3 százalékkal emelkedett, ami az inflációval együtt vagy egy kicsit afelett mozog. Azonban a vásárlási gyakoriság minimálisan csökkent, amit a fogyasztók költségtudatosabb magatartásával lehet magyarázni. Az élelmiszerek vásárlásakor egyre nagyobb szerepet kapnak a promóciók, míg a saját márkák részesedése szintén folyamatosan nőtt az elmúlt években, 2024-ban azonban először tapasztaltak visszaesést, ami csökkentette a saját márkák piacának növekedését.

Ha az infláció hatását is figyelembe vesszük, akkor a kereskedelmi márkák részesedése közel 23,5 százalékkal növekedett.

A húsfogyasztás terén a friss hús és a feldolgozott húsok vásárlása is jelentős szerepet kapott, de a vásárlási intenzitás enyhén csökkent. A friss húsok piacán a csirke és a sertés dominálnak, míg a feldolgozott húsok között a sonka vásárlása volt a leggyakoribb. A szalámi, mint kategória, sokkal érzékenyebb a promóciókra, és az árak emelkedése ellenére is továbbra is népszerű.

A piaci trendek alapján 2024-ben a diszkontáruházak tudtak növekedni, míg a kisboltok veszítettek piaci részesedésükből. A diszkontok szerepe tehát egyre meghatározóbbá válik, és a két típusú bolt között folyamatosan nő az olló. Az árnövekedés ellenére nem csökkent jelentősen a vásárlói intenzitás, így a fogyasztók továbbra is aktívan vásárolnak, különösen a húspiacon.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A húsvéti szezon különösen fontos a húsipar számára, mivel a sonka vásárlása az ünnepi időszakban kiemelt szerepet kap.

A vásárlók 50 százaléka hentesnél vagy piacokon vásárolja meg a húsvéti sonkát, és az átlagos háztartási költés 5838 forint körül mozog, ami egy csökkenő trendet mutat

– közölte Hunwald Zsuzsa. Hozzátette, hogy a húsfogyasztás összköltése 10 ezer milliárd forintra tehető, ami a gazdasági környezet és a vásárlói szokások változását tükrözi.

Kapcsolódó