Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke szerint
évek óta nehéz helyzetben van a hazai és az uniós sertéshúságazat, amelyet a növekvő beszerzési árak, a csökkenő fogyasztás, az átalakuló fogyasztói szokások, és úgy általában az ágazat társadalmi megítélésének változása is sújt.
A Hússzövetség elnöke az Agrárszektornak elmondta: ahogy az Európai Unióban (EU), úgy Magyarországon is az élősertés ára mellett jelentősen megnövekedtek az energiaárak és a munkabérek, és az ágazat szereplői sem a tőkehús-, sem pedig a húskészítmények területén nem tudták a megemelkedett önköltségeket érvényesíteni a fogyasztói árakban.
Mindemellett a fogyasztás érdemi csökkenése is megfigyelhető.
Egyes országokban ez ugyan nem drámai mértékű, de határozottan észrevehető.
- Nyugat-Európában és az északi országokban ennek főleg elvi okai vannak: mint például az életmódváltás, de a döntés mögött meghúzódhatnak, környezetvédelmi, etikai megfontolások is.
- A hazai fogyasztáscsökkenésnek ennél jóval prózaibb okai vannak: a lakosság jövedelmi helyzete és az élelmiszerárak alakulása befolyásolja leginkább a vásárlásokat.
Az élelmiszerek árának növekedése miatt a fogyasztók csökkentették a vásárlásaikat, a húskészítményeknél pedig az látható, hogy az emberek az alacsonyabb minőségű, olcsóbb termékek felé fordították a figyelmüket. Vagyis van egy eleve alacsonyabb szintű forgalom, aminek ráadásul a szerkezete is megváltozott – mutatott rá Éder Tamás, aki szerint input és output oldalon is negatív hatások figyelhetők meg az ágazatban.
Mindennek természetes következménye, hogy Európában jócskán romlott a húsipari cégek eredményessége: nemcsak itthon, de az EU belül máshol is vannak veszteséges, vagy ahhoz közeli cégek
– mutatott rá Éder Tamás.
Hozzátette:
A csökkenő nyugat-európai fogyasztásnak és a szűkülő exportnak van egy olyan kellemetlen hatása is, hogy a nyugat-európai többlet újra és újra megjelenik a közép-európai piacokon, olykor dömpingszerűen is. Ez pedig nagyon nehéz helyzetbe tudja hozni a hazai húsipari cégeket.
A szakember szerint most az a nagy kérdés, hogy megvalósul-e a húságazat részleges földrajzi átstrukturálódása nyugatról keletre.
A régióban az ágazat szereplői arra számítana, hogy a nagy inflációs hatás utáni normalizálódás a fogyasztást is eléri, és az emberek megengedhetik majd maguknak, hogy több húst vásároljanak. Ennek egyelőre még nem mindenhol látszanak nyomai, így például az elmúlt időszakban a magyar vágóhidak belföldi értékesítése tovább csökkent, míg a húskészítményeknél volt némi növekedés.
A fogyasztás remélhetőleg vissza fog majd térni a koronavírus-járvány, vagy a magas infláció előtti szintre
– jelezte Éder Tamás.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Redditen vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!