Sokan úgy gondolnak Kínára, mint a gonosz birodalomra, ami le akar győzni mindenkit. Viszont a kínai mentalitás nem a világdominancián alapszik, hanem hogy biztosítsa a saját lakossága jólétét. És mivel ekkora rendszerről van szó, bármit is csinálnak, értelemszerűen az gigantikus méretű lesz, egy 400 milliós Egyesült Államokhoz képest is. Amit viszont mi is ki tudunk használni” - többek között erről is beszélt Artner Gábor Péter, a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (Hungarian Export Promotion Agency - HEPA) vezérigazgató-helyettese. Interjú.

Amikre még rákérdeztünk:

Orbán Viktor miniszterelnök nemrég a CPAC Hungary rendezvényen az Egyesült Államok szerepének és Donald Trump elnök jó kormányzásának fontosságát hangsúlyozta, miközben az amerikai meghívottak élesen kritizálták Kínát. Ezt csak azért tartottam érdekesnek, mert alig két héttel korábban Wang Chuanfu, a BYD elnök-vezérigazgatója és Wang Weizhong tartományi kormányzó szintén Budapesten, Orbán Viktorral közösen jelentette be a kínai autógyár európai központját. Magyarország képes kijátszani egymással szemben két világhatalmat?

Egy óriási lehetőség, hogy Magyarország ilyen jó kapcsolatokat ápol az Egyesült Államok jelenlegi adminisztrációjával, valamint a kínai kormánnyal, tartományi vezetőkkel. Ez az időszak a lehetőségek feltérképezéséről és azok megfelelő nemzeti érdek mentén való felhasználásáról szól. Magyarország elsődleges célja és feladata, hogy a külkapcsolatait a gazdasági racionalitás mentén, ideológiamentesen folytassa. Ezzel pedig el is jutunk a gazdasági semlegességhez. A politika természetes velejárója az, hogy értékeket vallunk és közvetítünk.

A gazdaságpolitikában viszont ildomos, vagy ha tetszik, érdemes egy olyan szemüveget felvenni, amelyen keresztül az ideológiai értékeket nem döntési tényezőként látjuk.

Gazdaságpolitikai versenyt ideológiai értékek mentén nyerni nem lehet. A transzatlanti szövetséges Egyesült Államok nyilván kiemelkedő gazdasági partner, azonban a magyar kormány külgazdaságpolitikája a folytonos párbeszéden alapul, ami minden esetben kifizetődőbb, mint felégetni a hidakat, elzárni a kommunikációs csatornákat. 

Ugyanakkor mégiscsak üzletről beszélünk. Nem sérülhetnek amerikai üzleti érdekek a magyarországi uniós kínai jelenlét miatt?

Washingtonban most biztos nem merül fel, hogy ide gyárat hozzanak, hiszen Donald Trump épp a gyártási kapacitást akarja visszavinni az Egyesült Államokba, hogy növeljék az amerikai versenyképességet. Ebben a helyzetben diverzifikált külgazdasági politikára van szükség, nemcsak Magyarországnak, hanem az Európai Uniónak is. Függetlenül az Egyesült Államok és Kína érdekeitől a mindenkori magyar kormányzatnak itthon realizálható, a nemzeti összterméket növelő beruházásokat és kifektetéseket kell támogatnia. Ám erre nincs univerzális recept. 

Ha új recept nincs is, de az új világrend új játékszabályai már körvonalazódnak, gondolom.

Ennek alapja, hogy

Magyarországnak nem célja, hogy bármelyik fél oldalára álljon a kereskedelmi konfliktusokban.

Ehelyett kiegyensúlyozottan, a saját nemzeti érdekeit szem előtt tartva kívánja megőrizni és jó esetben bővíteni a pozícióját.

Ugyanakkor az Európai Unió tagállama vagyunk. Ez előny vagy hátrány ebből a szempontból?

Mivel a kereskedelempolitika kizárólagos uniós hatáskör, bízunk benne, hogy az Európai Unió, Brüsszel vezetésével, képes lesz hatékony és kiegyensúlyozott tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal és más partnerekkel. A magyar álláspont szerint az uniónak nem a protekcionizmus, hanem a folyamatos nyitás irányába kell elmozdulnia, új piacokat találva.

Láthatóan sem a Tanács, sem pedig a Bizottság nem képes a gazdasági semlegességet értelmezni,

 s valamilyen okból kifolyólag olyan elvárásokat csatornáznak be az üzleti tárgyalásokba, amelyeknek semmi köze nincs az export erősítéséhez, a vámakadályok lebontásához, vagy a beruházásvédelemhez.

Dr. Artner Gábor Péter, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettese beszédet mond a magyar-kínai üzleti fórumon a budapesti InterContinental szállodában 2025. április 3-án
Artner Gábor Péter, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettese beszédet mond a magyar-kínai üzleti fórumon a budapesti InterContinental szállodában 2025. április 3-án
Kép: MTI, Bodnár Boglárka

Ezekről szólnának a szabadkereskedelmi egyezmények? 

Igen, serkenteni akarjuk az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodásainak (Free Trade Agreement – FTA – a szerk.) tárgyalásait. A magyar uniós soros elnökségünk mindent megtett annak érdekében, hogy az elképesztően nagy potenciállal rendelkező délkelet-ázsiai ASEAN-régióra fókuszáljunk. Jellemző, hogy bár tavaly például hatályba lépett az Európai Unió és Új-Zéland közti kereskedelmi megállapodás, a dél-amerikai Mercosur egyezményt már több éve tárgyalják érdemi előrelépés nélkül. Meglátásunk szerint erősíteni kell az unió szabadkereskedelem-politikáját, fontosnak tartjuk az FTA-ket, amelyek szabályozott környezetet teremtenek a kereskedelemnek. Magyarország egy szabályokhoz kötött, fair rules based kereskedelemben hisz.

Minél több helyen liberalizálják a kereskedelmet, annál versenyképesebbek lesznek a magyar vállalatok.

Ezek a kereskedelempolitikai célkitűzések köszöntek vissza a budapesti paktumban is.

Az uniós megállapodásokból hogyan tud Magyarország részesülni?

Ha már szóba került Új-Zéland, a napokban fogadtuk Budapesten az Auckland Business Chamber képviselőit, az először megszervezett magyar-új-zélandi üzleti fórum keretében. Ez volt az első olyan külpolitikai, külgazdasági esemény, amelyen magyar és új-zélandi üzletemberek nemcsak megismerhették a potenciális befektetési lehetőségeket, de személyesen is találkozhattak egymással.

Az új-zélandiak is elismerően nyilatkoztak arról, hogy Magyarország mindenkivel dialógust fenntartó, fenntartani kívánó külpolitikát folytat, ami az ő esetükben különösen értékes és érdekes, hiszen ők a világ legizoláltabb fejlett államából érkeztek, így pontosan értik, mit jelent a gazdasági kitettség.

Ezt arra hoztam fel példaként, hogy számos olyan gazdasági szereplő van a világon, akik látják a diverzifikált gazdasági kapcsolatokra épülő magyar megközelítés értéket.

Donald Trump vámháborúja mennyiben húzhatja keresztül a jelenlegi realitásokat?

Ez itt a milliódolláros kérdés. Jelenleg fogalmunk sincsen, hogy a vámháború pontosan milyen hatással lesz Magyarországra, vagy épp az Európai Unióra. Az viszont biztos, hogy mivel az Egyesült Államok a világkereskedelem egyik legnagyobb szereplője, így az általa kivetett vámok az egész világ kereskedelmére hatást gyakorolnak. Valószínűsíthető, hogy a napjainkban a globális kereskedelem korábban megszokott, szabad és akadálymentes áramlása átalakul egy töredezettebb, akadályokkal szegélyezett formába. Ugyanakkor a világkereskedelem „játszóterén” a szabályok átalakulása ma még kiszámíthatatlan, elsősorban azért, mert a Trump-adminisztráció a vámokat eszközként használja az egyes felekkel szembeni alkukban, azaz még nem tudjuk mi lesz a vége a mostani folyamatoknak. Többek között ezért sem tudjuk, hogy milyen változásokkal számoljunk, mert percenként változik az amerikai szabályozás. Ez egy remek tárgyalási technika. Nem következetlen, nem össze-vissza beszél, van eredménye, hiszen nagyon sokan már különböző engedményeket tettek Washingtonnak, és teljesen eltekintenek az Egyesült Államokból irányuló importra kivetett vámoktól.

Lehet kritizálni Donald Trump tárgyalási stratégiáját, de úgy tűnik, működik, a világkereskedelem ehhez alkalmazkodik. Szerintünk az Európai Bizottságnak nagyobb felkészültséggel, rátermettséggel kell elébe menni ennek az előttünk álló kihívásoknak, és nem pusztán csak a kereskedelmi háború végét várni.

Ezért is tettünk le egyetlen tagállamként konkrét megoldási javaslatokat az asztalra.

Nem úgy tűnik, hogy ezekkel a megoldási javaslatokkal sikert értünk volna el.

Olyan szempontból igen, hogy az Európai Bizottság egyes megszólalásaiban a két-három hónappal ezelőtti magyar álláspont felé tendál, mert belátták, az általuk alkalmazott módszer nem működik. Sikernek nevezhetjük azt is, hogy egyre többen megkérdőjelezik azokat az elgondolásokat, amelyeket korábban mi is megkérdőjeleztünk. De nem vagyunk naivak, tudjuk, hogy a Bizottság nem fogja százszázalékosan átvenni az álláspontunkat, de egy klasszikussal élve, azzal is tisztában vagyunk, hogy nem igazunk van, hanem igazunk lesz.

Kép: HEPA

Beszéltünk az új piacokról. Idekapcsolhatjuk, hogy nemrég személyesen is részt vett a Kína és a közép-kelet-európai országok közötti együttműködésre épülő China-CEEC Expon. Hogyan jelent meg Magyarország ezen a rendezvényen, és milyen lehetőségeket kínált ez a magyar vállalatok számára?

Magyarország nemzeti standdal, a HEPA pedig tizenegy céggel érkezett a kínai kiállításra. Ezek a magyar cégek élelmiszeripari, valamint szépészeti és kozmetikai termékeket, alkoholos italokat, főleg borokat, valamint logisztikai megoldásokat mutattak be, szóval, egy elég széles palettát lefedtek. Kiváló alkalom volt a CEEC, hogy a kínaiak közvetlenül megismerhessék Magyarországot és az exportáló vállalatainkat.

Az országimázs építése mellett a b2b üzleti megbeszélési lehetőségek nagyon-nagyon fontos pillérei ezeknek a megjelenéseknek.

Voltak olyan cégek, akik már ott aláírtak megállapodásokat, vagy megállapodtak üzleti együttműködésben.

Hogyan lehet sikeresen üzletelni Kínában? 

Nem meglepő, de egész más szemléletre van szükség ahhoz, hogy egy kilencezer kilométerre lévő városban, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő és működő gazdaságában egy külföldi beruházó labdába tudjon rúgni. Ezt a tapasztalatot kell átadnom a vállalatainknak. Ugyanis sokan Kína hallatán megijednek, a hatalmas távolság és kulturális különbségek miatt, ami talán jogos is, mert Kínában tényleg nem elég ismerni a szabályokat, és megfelelni a berögződéseknek, de legalább ilyen fontos a személyes kapcsolat, a személyes ismeretség is. Ebben tud segíteni a HEPA. A kínai szemléletmód gyökeresen eltér a mi felfogásunktól. Azt is nagyon nehéz megtanulni, hogy nem szabad nyugati szemüvegen keresztül, néhány cikk elolvasása után megítélni Kínát. Főleg, ha valaki nem járt ott, nem ismeri a folyamatokat, a szereplőket, egy másfél milliárdos ország működését.

Sokan úgy gondolnak Kínára, mint a gonosz birodalomra, ami le akar győzni mindenkit.

Viszont a kínai mentalitás nem a világdominancián alapszik, hanem hogy biztosítsa a saját lakossága jólétét. És mivel ekkora rendszerről van szó, bármit is csinálnak, értelemszerűen az gigantikus méretű lesz, egy 400 milliós Egyesült Államokhoz képest is. Amit viszont mi is ki tudunk használni.

Amennyiben?

Kínában nyitottak a magyar termékekre, luxusélelmiszerekre, nagy kedvencük a libamáj. Imádják a borainkat, főleg a tokajit.

Ebben óriási piaci lehetőségeink vannak. Több kormányzati és gazdasági szereplővel is tárgyaltam már ott, és az az egységes üzenetük, hogy Kína fontos szerepet szán Magyarországnak. Ezt nagyon jól illusztrálja a mi kiváló társszervezetünk, a HIPA eredményessége, a Magyarországra elektromágnesként bevonzott nagyszámú beruházás jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni.

Nézzük az exportképességünk helyzetét, amit a magyar gazdaságpolitika is erősítene a Demján Sándor programon keresztül. Eljöhet az áttörés?

Ezért van itt a HEPA, szívesen várjuk a lehetetlennek tűnő problémáikkal a magyar vállalkozásokat. Egy célunk van, hogy az eszközeink segítségével a magyar vállalkozások elinduljanak a diverzifikáció, az új piacok irányába. Erre a lehetőségre hívjuk fel minden esetben a gazdasági szereplők figyelmét, a kkv-tól kezdve a nagy vállalatokig, hogy az a gazdasági törekvés, amit a kormányzat képvisel, és amire az Európai Uniót is bátorítjuk, a diverzifikáció, a nyitás politikája a vállalkozói szférában is leképeződjön. Az állam csak megteremteni tudja a szabályozási környezetet, a cégeknek kell kitöltenie a teret.

Ebben hogyan tud segíteni a HEPA?

Az egyik ilyen eszköz az információáramlás biztosítása. Célpiaci képzéseken keresztül készítjük fel az exportáló, exportálni kívánó vállalatokat, hogy a menedzsmentek készség szinten tisztában legyenek az adott térség szabályozásaival, a kulturális sajátosságaival. Ezek ismerete elengedhetetlen a sikeres külpiaci jelenléthez. Van egy kiváló exportakadémiánk, személyes és e-learning-felületekkel, de sikeres a felnőttképzésként nyilvántartott exportkoordinátor képzésünk is, amit már a harmadik évfolyam is elvégzett. A matchmaking támogatása során a hazai vagy külföldi üzleti, diplomáciai fórumokon, nívós kiállításokon kapcsolunk össze az adott piacra alkalmas cégeket, amit szektorspecifikus elemzéssel is segítünk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha megkeres minket egy magyar cégvezető, hogy mondjuk Kanadába, vagy Szerbiába akar exportálni, a HEPA egy rászabott roadmap-et ad a kezébe.

A HEPA több mint hatezer magyar cégnek nyújt tanácsadást. Ezzel a kiterjedt kapcsolatrendszerrel a cégek nemcsak, hogy azonosítani tudják az ajtót, amelyen érdemes kopogtatniuk, de kulcsot is kapnak tőlünk a belépéshez, és ezt a szolgáltatást értelemszerűen ingyen nyújtjuk a jelentkezőknek.

Jegyezzük meg, a HEPA azért önmagában kevés lenne az exportképesség erősítéséhez, ezt a folyamatot erősíti például a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat (CED - a szerk.), és a résztulajdonosunk, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK - a szerk.) is, miközben a Külgazdasági és Külügyminisztérium a kiterjedt külgazdasági attasé hálózattal szolgálja a versenyképességi és gazdasági célokat.

Dr. Artner Gábor Péter, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettese beszédet mond a magyar-kínai üzleti fórumon a budapesti InterContinental szállodában 2025. április 3-án
Artner Gábor Péter, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettese beszédet mond a magyar-kínai üzleti fórumon a budapesti InterContinental szállodában 2025. április 3-án
Kép: MTI, Bodnár Boglárka

Tud mondani konkrét számokat is?

Három kifektetést célzó támogatási konstrukciónk is van, amelyek kiegészítik az MKIK által menedzselt Demján Sándor programot. Ilyen a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás, a Külpiaci Növekedési Támogatás, valamint a Külpiaci Növekedési Támogatási Program. Ezek keretében keretében

a HEPA 14 célországban 48 projektet összesen 69,15 milliárd forint összegben támogat, mellyel közel 142 milliárd forint értékben valósulhatnak meg beruházások. 

Ehhez képest Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendszerint a Németországgal szembeni kitettségünkkel magyarázza a hazai negatív gazdasági adatokat. Ez a függés nevezhető hibának?

Semmiféleképpen sem. Németország a legnagyobb gazdasági partnerünk, a teljes exportunk közel 25 százaléka oda irányul. Fontos, hogy elhangozzon, a német gazdaság egy átalakuláson megy keresztül, ami fokozza a versenyt, és egyre nehezebb lesz érvényesülni a német piacokon. Ezért is jelentős, hogy tradicionális hídfőket alakítottak ki Németországban a magyar cégek. Az igaz ugyan, hogy az Egyesült Államok vámpolitikájának következményeit nem lehet előre jelezni, azonban nem látok hibát a rendszerben, és nem is vagyok borúlátó. Ezekben a kihívásokban rengeteg a nehézség, de elképesztően sok lehetőség is rejlik. Járatlan úton kell elindulni, hiszen a bejáratott irány vált most a nehezebbé.

Megvalósulhat a sokat hivatkozott gazdasági semlegesség?

Már önmagában nemzetgazdasági siker, amikor megismertetjük a nemzetközi gazdasági térben az országunkat, a kultúránkat és a kiváló cégeinket, de persze tisztában vagyok azzal, hogy mindenki azt éli meg sikernek, amiket számokkal lehet illusztrálni. A kimutatásunk szerint a HEPA szervezésében megvalósult üzleti fórumokkal, b2b-találkozókkal eurómillió értékű szerződésekkel párosultak. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy közös munkával, a magyar cégek dinamizmusára és innovációs képességére támaszkodva komoly sikereket tudunk elérni a legnehezebb körülmények között is. Magyarország, mint exportorientált és nyitott gazdaság számára létfontosságú, hogy továbbra is aktívan részt vegyen a globális kereskedelemben és semmiképpen se szigetelődjön el a világpiac folyamataitól. E mellett alapvető fontosságú a gazdasági semlegesség elvének megőrzése, azaz, hogy a külgazdasági kapcsolatainkban az ország és vállalataink gazdasági érdekeit ideológiamentesen tartsuk szem előtt és a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésre törekedjünk a világgazdaság szereplőivel.

Mert ha egyes kereskedelmi csatornák átmenetileg elérhetetlenné is válnak vagy veszélybe kerülnek, Európa és benne Magyarország számára maradnak olyan piacok, amelyek új lehetőséget hordoznak.

Ilyen Délkelet-Ázsia és a Türk Államok Szervezetének országai, vagy az Öbölmenti-államok, továbbá egyes afrikai, latin-amerikai piacok növekedési potenciálja is komoly alternatívát jelenthetnek a felkészült magyar vállalkozóknak.