Egyetlen jó eszköz, egyetlen jó megoldás nem létezik, a problémákat csak összetett eszközrendszerrel lehet kijavítani. A jogszabály elrendelte az úgynevezett Üvegkapu-rendszer bevezetését, ám ez még nem elég – közölte az economx megkeresésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke

(Az Üvegkapu-rendelet, egészen pontosan a 707/2021. (XII. 15.) kormányrendelet a 700 millió forint becsült értékű építési beruházással összefüggő építési kivitelezési tevékenységek átláthatóbbá tételét célozta meg – a szerk.)

A kormányrendelet szerint a 2022. január 1-ét követően induló építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokban az építőipari cégeknek vállalniuk kell azt a feltételt, hogy naprakészen rögzítik és nyilvántartják az építési területre belépők, így a foglalkoztatottak és az alvállalkozók ki- és belépési adatait.

Az építőipar adta tavaly a feketén foglalkoztatott munkavállalók 51 százalékát a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által vizsgált ágazatok közül. A hatóság tavaly 13 889 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok 36 százaléka az építőipart érintette. Az ellenőrzéseken 8077 feketén foglalkoztatott munkavállalót azonosítottak, közülük 4148-at az építőipar területén.

Koji László szerint azonban szükség van arra, hogy az elektronikus építési naplóban minden egyes nap, minden egyes, az építkezési területen megforduló foglalkoztatott, alvállalkozó adatai feltüntetésre kerüljenek. Az ellenőrzés a NAV dolga, de az e-építési napló vezetése már önmagában is fegyelmező erővel bírna.

Ez lenne az ÉVOSZ egyik, az ellenőrzéssel, a számonkéréssel kapcsolatos javaslata, arról nem is szólva, hogy a bírságok összegének emelésére is szükség van.

Érdeke legyen a megrendelőnek a legális munka

Az ÉVOSZ másik javaslata az ösztönzés irányába mutat, és olyan helyzetet kíván teremteni, hogy a megrendelőnek egyszerűen ne legyen érdeke a feketemunka. A tapasztalatok szerint a legtöbb feketefoglalkoztatás a lakosság részére, a számla nélkül végzett munkáknál fordul elő az építőiparban. Hiszen az emberek minél olcsóbban szeretnék megúszni az építőipari munkákat és sokszor nem is ragaszkodnak a számlához.

Az építőipari munkáltatók által elkövetett súlyos szabálytalanságok miatt 4031 esetben intézkedtek és 1890 esetben munkaügyi bírságot szabtak ki csaknem 374 millió forint összegben.

Ezért volt szerencsés olyan kormányprogramok bevezetése, mint az épület felújítási támogatások, vagy a falusi csok bevezetése. Itt ugyanis mindent legálisan kellett csinálni. Nagy várakozással tekintenek az épületenergetikai kormányprogramra is, amely egyenlő versenyfeltételeket teremthet.

Ezen programok során a megrendelőnek minden támogatással el kell tudni számolni, igazolnia kell, hogy az adott napon, adott munkán ki dolgozott, és hogy valóban az energiatakarékosság elérése érdekében és nem pedig történetesen kerítést épített.

Hogy megszólaljon a vészcsengő

Olyan komplex, előszűrő rendszer kiépítésére van szükség, amelynél már megszólal a vészcsengő a gyanús adatoknál, amikor már meglehetősen kilóg a lóláb.

Nem lehet annyit csalni, hogy áfa-bevallás, a forgalmi kimutatás, a bérfizetések és más adatok egybevetése, egymással történő harmonizálása egyértelműen ne jelezze, valami nincs rendben az adott vállalkozásnál.

Ilyenkor kerülhet sor a célzott ellenőrzésre, mert azért Magyarországon jelenleg 146 ezer építőipari vállalkozás működik és a hatóságok kapacitása is véges. Koji László ugyanakkor kiemelte: problémát jelent az a szomorú tapasztalat, hogy az építőiparban a mai napig gyenge a hatósági ellenőrzés.

A hatóság tapasztalatai alapján a munkáltatók sokszor kivárnak a bejelentéssel, bíznak az ellenőrzések elmaradásában. A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatók legjellemzőbb kifogása az „adminisztrációs hiba” vagy a „könyvelő mulasztása”, gyakori továbbá a próbamunkára vagy első munkanapra hivatkozás is.