BUX 133586.12 -0,15 %
OTP 41630 0,07 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Csak az építőiparban 40 ezer embert foglalkoztathatnak feketén

A becslések szerint a teljes építőiparon belül 40 ezer a feketén foglalkoztatottak száma, az érintettek mintegy egytizede „bukott meg” a tavalyi ellenőrzések során. A szakszövetség elektronikus építési naplóval és ösztönző támogatásokkal enyhítené a problémát.

2023. szeptember 11. hétfő, 06:17

Egyetlen jó eszköz, egyetlen jó
megoldás nem létezik, a problémákat csak összetett eszközrendszerrel lehet
kijavítani. A jogszabály elrendelte az úgynevezett
Üvegkapu-rendszer
bevezetését, ám ez még nem elég – közölte az economx megkeresésére 
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke

(Az Üvegkapu-rendelet, egészen pontosan a 707/2021. (XII. 15.)
kormányrendelet a 700 millió forint becsült értékű építési beruházással
összefüggő építési kivitelezési tevékenységek átláthatóbbá tételét célozta meg
– a szerk.
)

A kormányrendelet szerint a 2022. január 1-ét követően
induló építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokban az építőipari
cégeknek vállalniuk kell azt a feltételt, hogy naprakészen rögzítik és
nyilvántartják az építési területre belépők, így a foglalkoztatottak és az
alvállalkozók ki- és belépési adatait.

Az építőipar adta tavaly a feketén foglalkoztatott munkavállalók 51 százalékát a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által vizsgált ágazatok közül. A hatóság tavaly 13 889 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok 36 százaléka az építőipart érintette. Az ellenőrzéseken 8077 feketén foglalkoztatott munkavállalót azonosítottak, közülük 4148-at az építőipar területén.

Koji László szerint azonban szükség van arra, hogy az
elektronikus építési naplóban minden egyes nap, minden egyes, az építkezési
területen megforduló foglalkoztatott, alvállalkozó adatai feltüntetésre
kerüljenek.
Az ellenőrzés a NAV dolga, de az e-építési napló vezetése már
önmagában is fegyelmező erővel bírna.

Ez lenne az ÉVOSZ egyik, az ellenőrzéssel, a számonkéréssel
kapcsolatos javaslata, arról nem is szólva, hogy a bírságok összegének
emelésére is szükség van
.

Érdeke legyen a
megrendelőnek a legális munka

Az ÉVOSZ másik javaslata az ösztönzés irányába mutat, és
olyan helyzetet kíván teremteni, hogy a megrendelőnek egyszerűen ne legyen
érdeke a feketemunka
. A tapasztalatok szerint a legtöbb feketefoglalkoztatás a
lakosság részére, a számla nélkül végzett munkáknál fordul elő az építőiparban.
Hiszen az emberek minél olcsóbban szeretnék megúszni az építőipari munkákat és sokszor
nem is ragaszkodnak a számlához.

Az építőipari munkáltatók által elkövetett súlyos szabálytalanságok miatt 4031 esetben intézkedtek és 1890 esetben munkaügyi bírságot szabtak ki csaknem 374 millió forint összegben.

Ezért volt szerencsés olyan kormányprogramok bevezetése,
mint az épület felújítási támogatások, vagy a falusi csok bevezetése. Itt
ugyanis mindent legálisan kellett csinálni. Nagy várakozással tekintenek az
épületenergetikai kormányprogramra is, amely egyenlő versenyfeltételeket
teremthet.

Ezen programok során a megrendelőnek minden támogatással el
kell tudni számolni, igazolnia kell, hogy az adott napon, adott munkán ki
dolgozott, és hogy valóban az energiatakarékosság elérése érdekében és nem
pedig történetesen kerítést épített.

Hogy megszólaljon a
vészcsengő

Olyan komplex, előszűrő rendszer kiépítésére van szükség,
amelynél már megszólal a vészcsengő a gyanús adatoknál, amikor már meglehetősen
kilóg a lóláb.

Nem lehet annyit csalni, hogy áfa-bevallás, a forgalmi kimutatás, a bérfizetések és más adatok egybevetése, egymással történő harmonizálása egyértelműen ne jelezze, valami nincs rendben az adott vállalkozásnál.

Ilyenkor kerülhet sor a célzott ellenőrzésre, mert azért
Magyarországon jelenleg 146 ezer építőipari vállalkozás működik és a hatóságok
kapacitása is véges. Koji László ugyanakkor kiemelte: problémát
jelent az a szomorú tapasztalat, hogy az építőiparban a mai napig gyenge a hatósági
ellenőrzés
.

A hatóság tapasztalatai alapján a munkáltatók sokszor kivárnak a bejelentéssel, bíznak az ellenőrzések elmaradásában. A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatók legjellemzőbb kifogása az „adminisztrációs hiba” vagy a „könyvelő mulasztása”, gyakori továbbá a próbamunkára vagy első munkanapra hivatkozás is.
Drávucz Péter
Drávucz Péter

Ez is érdekelhet