A nevével ellentétben a bambuszsót nem nem bambuszból készítik, hanem ugyanúgy tengeri sóról van szó, amelyet a bambuszrúd belsejébe töltenek. Ezt utána megsütik, általában kilencszer – írja a Magyarmezőgazdaság.hu.

A bambuszsó alapját képező só Dél-Korea nyugati partjáról származik: miután a sót kinyerték a tengerből, három éves bambusz rudakba teszik. A bambuszt és a sót ezután egy kemencébe helyezik, ahol csak fenyőrönköket használnak.

Így kezdődik a sütési folyamat, amely 800 °C-fokon körülbelül 12-14 órát vesz igénybe.

Miután a bambusz megsült, a kemencében hagyják a sóoszlopot, amelyet ismét a bambuszba töltenek, és így tovább, további nyolc alkalommal.

A hosszú sütési folyamat alatt a sóból mindenféle szennyeződést eltávolítsanak, és telítődik a bambuszból származó hatóanyagokkal.

Minél többször sütik a sót, annál tisztább lesz és annál magasabb a hatóanyag tartalma, és az ára is ettől függően drágul.

A bambuszsó számos hasznos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, köztük:

  • A-vitamint;
  • E-vitamint;
  • B6-vitamint;
  • vasat;
  • cinket;
  • magnéziumot;
  • aminosavakat;
  • antioxidánsokat.

A bambuszsót, amelyet a legtöbbször fűszerként használnak a konyhában, a délkelet-ázsiai kultúrákban gyógysóként is alkalmazzák. Ahogy a kozmetikai iparnak is fontos alapanyaga, például arcradírként vagy fehérítő hatású fogkrémként.