A három éve kezdett, de jelenleg is használt, háborús hivatkozással életben tartott veszélyhelyzet ezentúl örökké fennmaradhat, mert nélkülözni fog mindenféle kontrollt és időbeni korlátot, hiszen kikerül az Alaptörvényből, hogy a kormány 30 napra rendelheti el, a döntést pedig az Országgyűlésnek kétharmados többséggel jóvá kell hagyni, meg kell erősíteni. 

Kisebbségi kormányként is fenntarthatja a Fidesz a veszélyhelyzetet és a rendeleti kormányzást.

A háborús veszélyhelyzet fenntartásához tehát ezentúl nem kell az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyása sem – írta meg a hvg.hu.

Az 51. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki.”

A javasolt módosítás szóról szóra megegyezik a jelenleg hatályos Alaptörvény 51. cikkelyének első bekezdésével, viszont a szövegnek van további három bekezdése, amely a módosítás elfogadásával „eltűnik”, kikerül az Alaptörvényből. 

A rövidített új cikkellyel a veszélyhelyzet fenntartásának részletszabályait leíró és a különleges jogrend törvényhozási kontrollját biztosító további pontok veszítik hatályukat, várhatóan 2026. január 1-től.

Utoljára március 6-án írtuk meg, hogy a kabinet döntése értelmében újabb fél évig marad érvényben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, míg május közepén a háborús veszélyhelyzetet is meg kell hosszabbítani. E két permanens válsághelyzet biztosítja, hogy az Orbán-kormány rendeletekkel kormányozzon a „kivételes jogrend” alapján.

Eddig a kormány a 180 napos hosszabbításokkal tartotta életben  a rendszert. 

A kormány a háborús veszélyhelyzetet először 2022 májusában, pár hónappal Oroszország Ukrajna elleni inváziójának kezdete után hirdette meg, de előtte a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzetre hivatkozással tartották fenn a rendeleti kormányzást.

Jövő évtől a kötelező hosszabbítgatások eltörlésével elvileg a rendeleti kormányzás is korlátlanná és kontroll nélkülivé válna.

A benyújtott módosítás szövegéből és annak indokolásából kiderül, hogy a jövőben a kormány veszélyhelyzetben csak az Országgyűlés kétharmados, határozott idejű felhatalmazása alapján jogosult törvényi rendelkezést felfüggeszteni, attól eltérni, de más rendkívüli intézkedések meghozatalára viszont a kétharmados jóváhagyás nélkül is jogosult lenne.

Egy kis veszélyhelyzet-történelem:
  • Először 2020. március 11-én lépett érvénybe veszélyhelyzet Magyarország egész területén a koronavírus-járvány miatt. 2020. június 18-án a veszélyhelyzet megszűnt, helyette „járványügyi készültséget” vezetett be a kormány. Kihirdetését alkotmányjogászok alkotmány-ellenesnek tartották.
  • Másodszor 2020. november 4-től ismét az ország egész területére meghirdették a koronavírus-járvány miatt.
  • Harmadik kihirdetésére 2022. május 25-én került sor, az orosz-ukrán háború kapcsán.