A szökőnap miatt senkinek nincs névnapja február 24-én. Az általában február 24-re eső Mátyás nap szökőévekben 25-re csúszik, és az utána következő névnapok is csúsznak egy napot. 2024 szökőév, ami azt jelenti, hogy február 29 napos, viszont kevésbé köztudott, hogy a szökőnap valójában február 24-re esik - írja a Sokszínű Vidék.

Mivel az évszakok és a csillagászati jelenségek nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért kissé elcsúszott a naptár hozzájuk képest. A különbségaz 1500-as évek második felére már tíz naptári napra nőtt, ezért közbe kellett avatkozni. 1582-ben XIII. Gergely pápa rendelte el, hogy október 4. csütörtök után, október 15. péntek következzék, hogy így a 10 napos eltérést kiküszöböljék.

Hazánkban a módosításra 1587. október 21. szombat után került sor, amikor is nem október 22., hanem november 1-je vasárnap következett.

Azóta 4 évente a 28 napos február hónaphoz hozzáadódik plusz egy nap, így február a szökőévben 29 napos lesz, de technikailag ugyanis nem az történik, hogy a február lesz hosszabb egy nappal, hanem az egyik nap duplázódik benne.

Mátyás ugrása

Február 24-én senki nem ünnepel névnapot, a naptárakban is csak szökőnap szerepel az aktuális névnap helyén. A hagyományosan február 24-re eső Mátyás nap szökőévekben 25-re csúszik. Ez az átrendeződés „Mátyás ugrása” néven is ismeretes.

Mátyás naphoz egyébként számos népszokás köthető:

  • Úgy tartották, ha jég már elolvadt, akkor fagyni fog, és olyan jeget hozhat, mint decemberben volt. Ha pedig még mindig szilárd a jég, akkor olvadásra számíthattak az emberek.
  • Hideg idő jó termést, szeles idő kevés tojást jelzett, de a hó is jelzés értékű volt – azt jelezte gazdag lesz az aratás.
  • Aki ezen a napon fogott halat, bizton számíthatott az egész évben kitartó szerencsés halászatra.

Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz.

  • Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.
  • Ha Mátyás napján még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát.
  • Ugyancsak ismert szólás a „Mátyás, Gergely két rossz ember”, mely arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni.
  • A néphagyomány szerint az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek.

Holnap már a meteorológiai tavasz első napja lesz.