Az Európai Bizottság által készített egészségügyi országprofil szerint bár Magyarországon az egészségügyi kiadások összértéke folyamatosan nőtt, de hazánk még mindig az Európai Unió átlagos egészségügyi kiadásainak csupán felét költi a betegekre, ami 1866 eurót jelent (705 ezer forint) személyenként.
Az egészségügyre fordított közkiadások aránya Magyarországon az egészségügyi kiadások 72,5 százalékát érik el, ami szintén jóval elmarad az uniós átlagtól, ahol a kiadások 81,1 százaléka jut az egészségügyre.
Felhívják a 24 oldalas jelentésben arra is figyelmet, hogy Magyarország 2021-ben a GDP 7,4 százalékát költötte egészségügyre szemben a 11 százalékos uniós átlaggal.
Magas a saját zsebből fizetés
A hazai egészségügyben nagyon magas a betegek saját zsebből való költése is. A magyarok harmada fizet az egészségügyi ellátásért, többnyire azért, mert túl hosszúak a várólisták. Ezzel szemben a jelentés szerint az unió országaiban átlagosan a betegek 15 százaléka fizet az egészségügyi ellátásáért.
A magyar betegek főleg a járóbeteg-ellátásban, képalkotó diagnosztikáért vagyis CT- és MR-vizsgálatokért, gyógyszerekért, orvostechnikai eszközökért és a fogászati beavatkozásért fizetnek a leggyakrabban.
Nem javultak a halálozási mutatóink sem. 2020 és 2022 között a mintegy 43 350 többlethalálozás történt Magyarországon. Évente 65-70 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak. A friss jelentés szerint Magyarországon szív-és érrendszeri betegségben, stroke-ban vagy daganatos megbetegedés miatt haltak meg a legtöbben. A tüdőrák továbbra is a leggyakoribb rák miatt bekövetkezett halálok, amelyet a vastagbél- és végbélrák követ, majd a nők körében az emlőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés. A napokban derült ki, hogy nem lesz stroke-ügyelet a János kórházban.
Nagyon lemaradtunk az életévekben is
Na de térjünk vissza az Európai Bizottság jelentéséhez. A főbb megállapítások szerint a magyarok 4,5 évvel élnek rövidebb ideig, mint az EU többi országában élők.
Ráadásul a magyar férfiak hét évvel kevesebb ideig élnek, mint a magyar nők.
Mi vagyunk a legkövérebb nemzet. Míg 2009-ben a felnőttek 29 százaléka 2019-re 33 százaléka volt túlsúlyos, és már a serdülők között is minden negyedik súlyproblémákkal küzd.
A depresszió és a szorongásos zavarok a legnagyobb mentális egészségügyi problémák Magyarországon, és leginkább az alacsonyabb jövedelműeket érinti. Nálunk az egyik legmagasabb az öngyilkossági arány az EU-ban a férfiak körében. Százezer főre 17,1 öngyilkos jut, míg pár évvel korábban 15,7-en vetettek véget saját kezükkel az életüknek.
Kórházközpontúság
Még mindig kórházközpontú a betegellátásunk. Magyarországon 6,8 kórházi ágy jut ezer lakosra, ami több, mint az OECD átlaga, ahol 4,3 ágy van.
Nálunk 3,3 praktizáló orvos jut ezer lakosra, az OECD átlag 3,7 orvos, de a szakdolgozók száma is kevés, 5,3 ápoló jut a ezer betegre, míg az OECD országokban több mint kilenc. A egészségügyi humánerőforrás hiány az Európai Bizottság jelentése szerint az orvosok külföldi munkavégzésével függ össze, ahol magasabbak a fizetések, valamint a magánszektornak is elszívó hatása van.
Kitérnek az országprofilban a várólistákra is. Ebben felhívják a figyelmet, hogy a szürkehályog -, a csípő- és térdprotézisek műtétek esetében nőttek a várakozási idők. A legnagyobb emelkedés a szürkehályog-műtétek esetében volt: itt a betegek 42,2 százaléka 2020-ban három hónapot vagy annál is többet várt a műtétre. 2022-ben viszont már javult a tendencia és a szemműtétre várók 32,7 százalékának kellett 3 hónapnál is tovább türelemmel lenni.
De van azért még jó hír is a jelentésben. Magyarországon sikerült csökkenteni az indokolatlanul magas antibiotikum fogyasztást. Ebben az uniós átlag alatti számokat értünk el. Az antibiotikum rezisztencia egy jelentős közegészségügyi probléma az EU-ban, a becslések szerint évente 35 ezer halálesetet okoz. A jelentés szerint az antibiotikum-rezisztens fertőzések miatti egészségügyi ellátással összefüggő költségek körülbelül 1,1 milliárd eurót jelentenek évente.
