Magyarország nagy kihívásokkal néz szembe, amelyek közül több a világ és Európa gazdasági gyengeségeire, mások viszont belső okokra vezethetők vissza − fogalmazott Andrew Dean országtanulmányokért felelős igazgató a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 9. magyar országtanulmányának bemutatóján. A szervezet ajánlásokat fogalmazott meg a magyar növekedés beindítására − az OECD szerint elképzelhető, hogy 2012-ben 0,6 százalékkal csökken a GDP −, amihez javítani kell a gazdaságpolitikai hitelességet is az EU/IMF-megállapodás megkötése mellett.

A költségvetés hosszú távú egyensúlyának biztosításához érdemes lenne bevezetni, illetve emelni a vagyonadót és környezeti adókat − véli az OECD −, javítani a beszedés hatékonyságán, a különadókat viszont a terveknek megfelelően ki kell vezetni, illetve a bankadót kevésbé torzító adónemmel kell felcserélni 2013-ban. Az alacsony jövedelműeknek adókedvezményt kellene nyújtani, a gyermekek után járó kedvezményt pedig jövedelemhez és nem a gyermekek számához kellene kötni.
A végtörlesztés a jobb helyzetben lévő devizahiteleseket segítette, a bankoknak pedig extra nehézségeket okozott − kritizált a szervezet −, miközben amúgy is a magyarországi bankokon van a legnagyobb teher a tagországok között. A hitelezés újraindulásához viszont elegendő tőke, ahhoz pedig egyebek közt nyereséges működés szükséges. A devizaadósságra mint Magyarország "bónuszproblémájára" az elmúlt évtizedben nemigen figyeltek fel az elemzők − mondta erre Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára, aki szerint a Nemzeti Eszközkezelő lakásvásárlásai révén érik majd el, hogy a hiteladósoknak nyújtott segítség a valóban rászoruló csoportokra fokuszáljon.

Kapcsolódó

Az államadósság rendkívül érzékeny a külső változásokra − emelte ki Dean a középtávú kilátásokról szólva −, e kitettséget csökkenteni kellene. A hosszú távú fiskális fenntarthatóság valószínűleg romlott: a magánnyugdíjpénztárak államosítása rosszul érintette az egyensúlyt, miközben a nyugdíjjogosultságok korlátozása ezzel ellentétesen hatott. Erősíteni kellene a harmadik nyugdíjpillért, a nyugdíjakra ki kellene terjeszteni az szja-t − javasolja az OECD −, a korai nyugdíjazást pedig vissza kellene szorítani.
A nyugdíjak adóztatása szakmailag megvitatható, ám Magyarországon az Alkotmánybíróság döntése ezt kizárja − reagált Cséfalvay, aki szerint a magyar kormánynak ez nincs is szándékában. A magánnyugdíjpénztárak kapcsán megjegyezte: az OECD-adatok is azt mutatták, hogy azok alacsony hatékonysággal működtek, a teljes nyugdíjrendszer minden évben jelentős deficitet mutatott, ami hozzájárult a magas adóssághoz.

Ami a munkaerőpiacot illeti, a munkanélküliségi ráta és a tartósan munka nélkül lévők aránya magas − emelte ki az OECD −, a munkaerő-piaci intézmények hatékonysága viszont alacsony. A szervezet ezért támogatná a regionálisan differenciált minimálbért és a közmunkaprogramok szerkezetváltását, miközben növelné a munkanélküli-ellátás időtartamát. A tagországok egyik legalacsonyabb foglalkoztatottsági rátáját a fiatalok, az idősek, a szülési korban lévő nők, a romák bevonásával lehetne emelni a változatosabb oktatási pályák, az alacsonyan iskolázottak állami támogatású továbbképzése mellett. Ezen túlmenően csökkenteni kellene a kisgyermekkel otthon tölthető időt − javasolja az OECD −, készpénzellátás helyett pedig a három év alattiak bölcsődei ellátására kellene költeni.
napi gazdaság online

Az OECD-jelentés részleteit lásd a www.napi.hu oldalon