Tavaly többéves folyamat torpant meg: ha hajszálnyival is, de csökkent a külföldi tulajdonú cégek aránya a magyar külkereskedelemben. A vámstatisztikai adatokat alapul véve a kivitel 74, míg a behozatal 71,2 százalékát adták a külföldi tulajdonban lévő társaságok, ami közel áll az 1997-es és az 1998-as értékhez. A statisztikai módszertan egy vállalatot akkor tart külföldi tulajdonúnak, ha a külföldi befektető részaránya meghaladja a 10 százalékot. A külföldi tulajdonú cégek exportrészarány-növekedése az elmúlt évben azért torpant meg, mert az orosz és a CEFTA-piacok beszűkülése e társaságokat sem hagyta érintetlenül, elsősorban kivitelük érezte meg a válságot. Emellett a teljesen magyar tulajdonban lévő cégek az utóbbi egy-két évben egyre jobban teljesítenek, a kedvező külső konjunktúra e cégek kivitelét is jelentősen növelte. A külföldi tulajdonrész egy-egy magyarországi vállalatnál átlagosan 76 százalék körüli, mivel a külföldiek aránya főleg 50 százalék körüli vagy száz százalék, a tíz százalék alatti súly nagyon ritka. Szintén jellemző, hogy a külföldi tulajdonosok kivásárlással növelik tulajdoni arányukat a már korábban valamilyen mértékben tulajdonolt vállalatnál. A magyar gazdaságban a külföldi tőkével működő cégek mára meghatározó jelentőségűvé váltak. Súlyuk az exportban a kilencvenes évek közepén lépte át az ötven százalékot. Szerepük különösen a kivitel oroszlánrészét adó kettős könyvvitelt vivő vállalatok körében domináns, ott már meghaladja a nyolcvan százalékot. Pozitív változás, hogy a teljesen magyar kézben lévő vállalkozások is megerősödtek az utóbbi években - véli Hamar Judit, a Kopint-Datorg kutatója, aki szerint nem szerencsés, ha egy magyarországi cég stratégiája teljesen a külföldi tulajdonostól függ. A kutató szerint a következő években a külföldi tulajdonú cégek szerepe a külkereskedelemben várhatóan nem emelkedik, az elért magas részarányt nehéz lenne növelni. Hamar szerint a magyar kis- és középvállalati kört (kkv) több területen is pozitív diszkriminációval lehetne segíteni, így például a jobb információszolgáltatással, a bürokrácia csökkentésével. Az adatokból az derül ki, hogy a magyarországi kkv-szektor termelése és termelékenysége hiába nőtt 1996 és 1998 között dinamikusan, tőkeellátottsága továbbra is igencsak hátrányosnak mondható a külföldi tulajdonú társaságokhoz viszonyítva. Az utóbbi három évben "beállt" a külföldi tőke külgazdasági szerepe, és csak hosszabb távon várható változás - mondta lapunknak Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. A szakember szerint a magyar tulajdonú kkv-k és nagyvállalatok elsősorban a belföldi piac felé orientálódtak. Antalóczy szerint az, hogy a külföldi tulajdonosok kivásárlással növelik résztulajdonukat, nem új jelenség. Erre a magyar privatizációs gyakorlat csak rátett egy lapáttal, számos olyan privatizációs tranzakciót hajtottak úgy végre, hogy a kisebbségi tulajdont vásárló szakmai befektető lehetőséget kapott a többségi hányad megszerzésére. D. L.