2024‑ben 3089 gyermek született az IVF, vagyis lombikkezelések segítségével Magyarországon, egy évvel korábban 2607 lombikbaba látta meg a napvilágot – áll az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóságának (HRI) 2024-es évről készült jelentésében.

A becsült kumulatív élveszülés, vagyis a sikerességi ráta 2024-ben 26,4 százalék volt, ami növekedést jelent, mivel egy évvel korábban 2023-ban 20,1 százalékos élveszületést mutattak a statisztikai adatok. Az OKFŐ szerint a 2024-es év volt az eddigi legeredményesebb a hazai asszisztált reprodukciós ellátásban. Mint ismeretes a kormány 2019-ben döntött arról, hogy az IVF centrumokat állami tulajdonba veszi.

Minden ötödik pár érintett

Magyarországon közel 250 ezer meddő pár van. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a felnőttek 17,5 százaléka termékenységi- és nemzőképességi zavarral küzd, vagyis minden hat emberből egy. A gyermekre váró párok 15-20 százalékát érinti a meddőség hazánkban, azaz Magyarországon minden ötödik párkapcsolatban nehézségbe ütközik a tervezett teherbeesés, és növekvő tendencia figyelhető meg e téren, ahogyan az egész világon. Termékenységi- és nemzőképességi zavarról akkor beszélünk, ha egy év rendszeres és fogamzásgátlás mentes házasélet ellenére sem jön létre a kívánt terhesség.

Az OKFŐ friss elemzés szerint a termékenységi problémák részben a gyermekvállalás életkori kitolódásával is magyarázhatók, mert míg 1980-ban az első gyermek születését átlagosan 23 éves korban vállalták a nők, addig 2024-ben már 29 éves koruk körül szülték az első gyermeküket. Példaként említik azt is, hogy 1980-as évekhez képest az élveszületések aránya közel 40 százalékkal csökkent. 

Magyarországon 2024-ben a több mint háromezer meddőségi kezelésből az élveszületés az összes születés 4 százalékát tette ki, 2023-ban a lombikbabák az összes születés 3 százalékát jelentették, 2017-ben pedig az újszülöttek között a babák 1,4 százaléka volt lombikbaba.

Túl sok volt az ikerterhesség

Az évtized első felében az élveszületésekből származó ikerszülések aránya viszonylag magas volt, 17–19 százalék körüli. Ez azt jelentette, hogy minden ötödik lombikkezelésnél legalább két gyermek jött világra. 

Kép: OKFŐ

A tanulmányban arra hivatkoznak, hogy a szülészet-nőgyógyászatban ismert tény, hogy az ikerterhesség növeli az  újszülöttek között egyes súlyos betegségek előfordulását. Az elfogadható ikerarányt nemzetközi ajánlások alapján 13 százalék alatt kell tartani, de a javasolt célérték 7,5 százalék. A HRI első lépései között döntött arról, hogy korlátozta a visszaültethető embriók számát. Így 2024-re 8,1 százalékra csökkent az ikerterhességek aránya a 2021-es 15,5 százalékról. 

Az ikerszülések aránya 2021-2024 között:

  • 2021: 15,55 százalék;
  • 2022: 12,79 százalék;
  • 2023: 10,05 százalék;
  • 2024: 8,10 százalék;

Amikor az állami úgy döntött, hogy átveszi a meddőségi kezeléseket, akkor ez nemzetstratégiai cél lett, és több intézkedés is történt: 

  • 2019-ben vett át az állam az IVF centrumokat;
  • a hatékonyság növelése miatt eltörölték a klinikákon a teljesítmény- és volumenkorlátot (TVK);
  • a meddőségi kezeléshez szükséges gyógyszereket az állami egészségbiztosító100 százalékban támogatja;
  • 2022-ben a későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg. A szabályozással időt nyertek azok a párok, akik fagyasztva tárolt embrióik sorsáról még nem rendelkeztek;
  • 2022-ben megalakult az OKFŐ-HRI, amely felel a reprodukciós kezelése és a kezelést végző intézmények szakmai irányításáért;

Az elmúlt években a Humán Reprodukciós Igazgatóság számos olyan szakmai és jogszabályi lépést tett, amelyek alapjaiban formálták át az asszisztált reprodukciós (ART) kezeléseket. 2023-ban például megszűnt az IVF-kezelések közötti három hónapos várakozási idő. A 2024-ben jelentős előrelépés volt az embriók tárolásában és felhasználásában is. A szakemberhiány kezelése miatt pedig új képzési programokat indítottak, többek között klinikai embriológia, reproduktív medicina és reproduktív pszichológia területen, amely hosszú távon biztosítja az ellátás folytonosságát.

Még nincs döntés a petesejt-donációról

A jelentésben azt is kiemelik, hogy 2026-ban az HRI tovább szorgalmazza, azoknak a bioetikai kérdéseknek rendezését, mint a petesejt-donáció vagy a preimplantációs genetikai szűrés, melyek még eredményesebbé tehetik a hazai lombikellátás.

De egyelőre a petesejt-donációról még nem döntött a parlament. Tavaly decemberben hallgatta meg  Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárt a Népjóléti Bizottság. Akkor az államtitkár cáfolta, hogy azért nincs még mindig Magyarországon petesejt-donáció mert az egyházakkal nem egyeztek volna meg. 

Kapcsolódó

Kiemelte, hogy mivel az  egyházak eleve nem támogatják a lombikkezelést, ezért évente 500 millió forint finanszírozást kapnak az állami egészségbiztosítótól az egyházi fenntartású kórházak, hogy elvégezzék az összes olyan vizsgálatot, beavatkozást, ami nem lombik. Úgy fogalmazott Takács Péter, hogy az a cél, hogy évente 30 ezer ciklust tudjanak finanszírozni, most 18 ezernél tartanak. 

Elismerte az államtitkár, hogy még mindig sok magyar meddő pár jár Brnóba petesejtért.

Kiemelte, hogy 40 éves kor felett a lombikkezelés saját petesejttel nyolc százalékos sikerrátával kecsegtet, donorsejttel viszont 30 százalék az esély. Az államtitkár a bizottsági ülésen hozzátette, a társadalmi egyeztetés során merült fel az a kérdés, hogy kapjon-e térítést a petesejtdonor, és hogy mekkorát. A tervek szerint a térítés összege a mindenkori minimálbér kétszerese lenne. Ha sikerül a térítés összegéről megegyezni, akkor kerülhet az országgyűlés elé a petesejt-donációról szóló törvényjavaslat.