Változtatna a kormány a meddőségi kezelések szabályozásán, ez derül ki a kormany.hu oldalra feltöltött dokumentumból. Ebben azt írják: minden nemzet jövője annak demográfiai helyzetén múlik, ezért a kormány támogatja a meddőségkezelés helyzetének javítását. 2020-tól átalakult a meddőségi ellátások rendszere Magyarországon, az egészségbiztosító 100 százalékban támogatja a meddőségi kezelések gyógyszereit, megszűnt az állami támogatással lombikkezelést végző klinikák teljesítmény- és volumenkorlátja, diagnosztikai ellátások közfinanszírozottá váltak, átalakult az inszemináció finanszírozása, továbbá állami kézbe került az asszisztált reprodukciós ellátás.

Nem minden kerek

Arról korábban írtunk, hogy egyébként nem hozott jelentős eredményt a meddőségi kezelések államosítása. 2017 és 2019 között az évente elvégzett meddőségi kezelések több mint 19 százalékából született gyermek, 2020-ban már csak 17,9 százalékból, 2021-ben pedig a beavatkozások 16,6 százalékából született baba.

Rétvári: minden támogatást megadunk

Egyre többen igényelnek segítséget a gyermekvállaláshoz, Magyarországon minden hetedik párt érintheti a probléma, hogy akár éveken keresztül nem sikerül a spontán fogantatás - mondta májusban Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Kiemelte: a magyar családok szeretnének több gyermeket vállalni, a kormány pedig minden segítséget megad ehhez.

Eltörlik a három hónapos szabályt

A kormány új javaslatai szerint a meddőségi kezelések finanszírozását és a hozzáférést segítő politika pozitívan befolyásolhatja a születésszámokat. A javasolt, részben finanszírozási változtatások következtében az asszisztált reprodukciós beavatkozások tekintetében jelentős gyermekszám növekedés várható. Hogy mekkora, arra nem térnek ki a javaslatban.

Az érvényben lévő szabályozás szerint most egyes beavatkozások térítésmentesen évente több alkalommal is igénybe vehetők, de a kezelések között legalább három hónap szünetet kell tartani, ezen változtatnának most.

Mint írják, az életkor előrehaladtával a várandósság esélye csökken, erre tekintettel szükséges a kezelések közötti három hónapos szabály eltörlése. Az eljárások egymást követő elvégzésével csökken a teherbeeséshez szükséges idő, javulhat az eredményesség.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóságával együttműködve elkészítette a humánreprodukciós ágazatra vonatkozó finanszírozási szabályok felülvizsgálatát. A tervezet alapján a jövőben lehetőség lesz az érintett beavatkozások, eljárások normaszöveg szerinti elvégzésére és elszámolására.