− Miközben az építőipar a gödör mélyén vergődik a megbízások hiánya miatt, a KÉSZ Holding a teljes vertikumban jelen van beruházásaival, a businesshoteltől a nemzet főteréig. Árulja el, hogy csinálják?

− A képlet nem bonyolult. Nem elég tehetségesnek és jó képességűnek lenni, szorgalom és kitartás is kell. Ezek nélkül nincs siker. A KÉSZ-nél egy igazi szorgalmas, elszánt és jó képességű csapat dolgozik, minden esetben közös célokért. Mindenki szívesen végzi a feladatát, nem pedig muszájból. Megtalálja egy-egy projektben a saját szerepét és a hozzáadott értéket. Valóban érződik és a statisztikák is azt mutatják, hogy kevesebb a beruházás, romlott a befektetői akarat, de jó épületekre, minőségi projektekre mindig szükség van, amit csak képzett, lojális, transzparens és elhivatott csapat képes megcsinálni. Legyen szó egy "egyszerű" ipari csarnokról vagy egy repülőtérről, Magyarországon vagy külföldön, a cél mindig ugyanaz. Azok a sikerek, amelyeket építő-fejlesztő cégként elértünk és elérünk, nem egy-egy ember munkái, hanem tudáscentrumoké a cégcsoporton belül és a tudáscentrumok közötti szinergiáké.

− Mi a titka, hogy ma már szinte nincs olyan területe az építőiparnak, legyen szó acélszerkezet-építésről, -gyártásról, autóipari beruházás kivitelezéséről vagy négycsillagos konferenciahotel építéséről, amelyen ne rendelkeznének referenciákkal? Hogyan lehetséges ennyi lábon állni?

− A referenciák széles vertikuma és a feladatok minőségi teljesítése is a cégcsoportban rejlő tudást mutatja. Valahol ezért is a szlogenünk: "A tudásra építünk". Óvjuk és fejlesztjük a megszerzett tapasztalatokat. Nem szégyellünk tanulni és tanítani. Az elmúlt 31 évben megépített több mint 3 millió négyzetméter felbecsülhetetlen szakmai tudást rejt. Úgy érezzük, az építőipar minden egyes válfajában képesek vagyunk értéket teremteni, megvan hozzá a szakmai tudásunk, ezt bizonyítja a rengetegféle épület. 2011-ben a mélyépítéssel és a vízépítéssel zárult be a kör, már tényleg nincs olyan terület, amit ne tudnánk megoldani. Ugyanakkor ez a kép azt is jól tükrözi, hogy ekkora volumenű teljesítéshez és a sokféleséghez saját erőforrásra van szükség. Valljuk, hogy egy építőipari vállalatnak nem építtetnie kell, hanem építenie.

− Hagyott-e egyáltalán, és ha igen, milyen nyomot a válság a KÉSZ életében? Kellett-e leépíteni létszámot, kapacitást vagy visszalépni bizonyos területekről?

− Biztosak vagyunk benne, hogy nincs olyan építőipari gazdasági szereplő, aki ne érezte volna a válságot, ezzel így vagyunk mi is. Cégcsoportunknál a válság kezdetére fejeződött be az a profil- és portfóliótisztítás, ami diverzifikálta a folyamatokat és tevékenységeket, így téve ezeket versenyképessé a piacon akár egyenként is. Persze az első években drasztikusan csökkentek a beruházások, rohamosan álltak meg elkezdett projektek, csődöltek be nagybefektetők és százával az építőipari cégek. Büszke vagyok arra, hogy mi akkor is tudtunk munkát adni közel 1000 embernek és még egyszer ennyi partnernek. Felértékelődött a bizalom és a tisztesség szavak jelentése, ismét kezdett sokat érni a piacon egy kézfogás... Számunkra a legfontosabb feladat az volt, hogy a felépített tudásbázist, a munkaerőt és a képességet hiánytalanul tartsuk meg. Akkor is és most is számunkra a legnagyobb érték az ember. Tudatosulni kell mindenkiben, hogy a válság szó már nem létezik, ezt felváltotta a valóság, nekünk, piaci szereplőknek, pedig ehhez kell alkalmazkodni, ezzel kell együtt élni.

− A repülőtér tulajdonosváltása hogyan hat a KÉSZ ferihegyi beruházásainak folytatására?

− A Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér talán az egyik legnagyobb és legszebb feladat volt a cégcsoport életében. A megrendelő és a kivitelező bebizonyította, hogy létezik jó együttműködés és jó projekt. Ugyanúgy, ahogy az építőiparnak, a repülésnek sem voltak és most sincsenek könnyű évei. De volt egy cél, amit a KÉSZ megtervezett és létrehozott, közös megelégedésre. Amennyiben úgy hozza a gazdasági környezet, hogy lesznek új fejlesztések, mi készen állunk, már bizonyítottunk.

− Szegedről indult kis családi vállalkozásként, mára igazi kecskeméti cég is lett a KÉSZ-csoport. Hogyan váltak a város arculatát jelentősen meghatározó beruházók egyikévé?

− A KÉSZ egy magyar nemzetközi cég. Folyamatosan fejlesztünk, fejlődünk, terjeszkedünk, azonban a gyökereket soha nem hanyagoljuk el. Felelősséget érzünk a környezetünk iránt mindenhol, ahol dolgozunk, ahol létezünk. Kecskeméten az acélszerkezet-gyártással és az ipari park fejlesztésével kezdődött minden. Jelenleg Közép-Európa egyik legmodernebb és legkomplexebb acélszerkezet-gyártó központja található meg Kecskeméten. Nagy szavak ezek, de a világexport Chilétől Dubaiig is ezt igazolja. Aztán jöttek az elektromos kapcsolószekrények, az első atomerőműves megbízás és a lemeztermékek. Kecskeméten így dobogtatja több mint 300 munkavállaló a kész-es szívet. Erőpróba volt és szép feladat a Mercedes gyár építése, de ezt a lécet is megugrottuk, olyan csapattal és felkészültséggel, ami a világon bárhol megállja a helyét. Nem mondhatjuk, hogy az i-re a pont, mert vannak még tervek, de pár héttel ezelőtt megnyílt a régió első Four Points by Sheraton szállodája és konferenciaközpontja Kecskeméten a KÉSZ saját fejlesztésében. Megálmodtuk-megfejlesztettük-megterveztük-megépítettük, és egy csodálatos projekt született a végén.

− Mit gondol, a beruházások beindulásán túl milyen intézkedésekkel lehetne kihúzni a kátyúból a magyar építőipart?

− Átláthatóságra, transzparens működésre és összefogásra van szükség. A legnagyobb félelmünk az, hogy ebben a nehéz időszakban elvésznek, elvéreznek azok a cégek, szakemberek is, akik értéket jelentenek az iparágban. Akik képesek stratégiai, nagy feladatokat végrehajtani, csak akkor már nem lesznek a piacon. Ezt kell megakadályozni. Meg kell tartani a képességeket és az erőforrásokat.

− Mit tenne a lánctartozás növekedésének megállításáért?

− Úgy gondoljuk, hogy ez kormányzati feladat. Olyan intézkedéseket kell hozni, olyan szabályrendszert, ami megvédi a magyar piacot és a magyar vállalkozót. Ehhez rengeteg konzultáció és eszmecsere szükséges a piaci szereplőkkel.

− A MagyarBrands díj vagy MIÉNK klaszter elindítása is arról tanúskodik, hogy az innováció központi szerepet játszik a cégcsoportnál. Hogyan állnak a környezettudatossággal, tettek-e és ha igen, milyen lépéseket ebbe az irányba?

− A környezettudatos, energiatudatos működés az egyik legszenzitívebb kérdése az elkövetkező évtizedeknek. Egyes mérések szerint jelenleg földünk energiatermelő képességének másfélszeresét használjuk el. Szükség van környezettudatos szemléletre. Szükséges ezt a magatartást beletervezni egy-egy épületbe, elmagyarázni a beruházónak és a közvetlen környezetnek. A KÉSZ elég nagy ahhoz, hogy ezért felelősséget vállaljon. Így lettünk Virtuális Erőmű Program-mentor vállalat is. Nem kis feladat megváltoztatni a fejekben a gondolkodásmódot, de képesnek érzem erre magunkat.

 

− Majd tucatnyi külföldi leányvállalattal a háttérben hogyan ítéli meg a magyar építőipari vállalkozások külföldi lehetőségeit?

− A számaink azt mutatják, hogy fokozatos súlypont-áthelyeződés látható a projekteket illetően. Ez egy lassú folyamat, de a külföldi vállalkozásaink forgalma évről évre nő, csakúgy, mint a feladataik száma is. Ez jó hír. Nemcsak a külföldi leányvállalatoknak, hanem az országnak is. A KÉSZ megrendelésállománya mintegy 80 százalékban privát cégektől érkezik, jelentős részük nyugat-európai. Számukra a minőség és a megbízhatóság az elsődleges, legyen a projektjük bárhol a világon. Ennek érdekében sikerült minden külföldi kollégánkat beintegrálni a KÉSZ itthoni működésébe és követelményrendszerébe. Elértük azt, hogy bárhol is legyen a megrendelő, mindig ugyanazt kapja. Ez nem volt kis feladat, de ez a siker kulcsa külföldön.


− Melyik projekt vagy melyik terület jelenti a csoportnak a legnagyobb kihívást és melyikben érzik igazán otthon magukat, mi a fő erősségük?

− Egy folyamatosan tanuló, innoválódó cégcsoport vagyunk. Nem vállalkozásokat veszünk, hanem fejlesztünk, felépítünk. Tudást összpontosítunk és sikerre visszük ezeket a vállalkozásokat, üzletágakat. Természetesen a core business az építőipar, ehhez értünk a legjobban, ezt csináljuk a legrégebben, de nyitottunk, nyitunk más irányokba is, ilyen például a flottaüzemeltetés, az üzleti tanácsadás vagy a turizmus és a vendéglátóipar. Azt hiszem, nincs kedvenc, amíg látszik, hogy a kollégák elszántan és örömmel csinálják, addig mindegyik üzletág kedvenc...

− Tudna-e tanácsot adni a túlélésért küzdő építőipari cégeknek?

− Ha egy mód van rá, őrizzék meg embereiket és a képességeiket, mert ők a legnagyobb érték. A gépek nem dolgoznak, ha nincs ember, aki hajtsa őket... Keressék az összefogás lehetőségét, nem véletlenül találták ki a klasztereket, hiszen azok is egyféle tudáscentrumok.

− Milyen terveik vannak közép- és hosszabb távon, mely területekre, tevékenységekre helyezik a fókuszt országon belül és a határokon kívül?

− Továbbra is együtt próbálunk mozogni a fellendülő iparágakkal. Ez sikerült az autóipar és a mezőgazdaság területén a korábbiakban is. Fejlesztjük a tudáscentrumokat és a képességeinket Magyarországon és külföldön egyaránt. Hosszú távú cél, hogy a magyar építőipart és a benne rejlő értékeket alkalmassá tegyük nagyberuházások megvalósítására is. A MIÉNK klaszter is ezen az úton jár. A külföldi terjeszkedési stratégia folyamatos de megalapozott és jól előkészített. Látszik most is, hogy a munkánk elismert a világ bármely pontján, erre tudunk alapozni.