Az elmúlt napokban kvázi felgyorsultak az események Budapest háza táján – már ami a médiapercepciót illeti –, miután a főváros élén hat éve álló Karácsony Gergely bejelentette: újból inkasszálták a város több mint tízmilliárd forintnyi vagyonát, így kiegyenlítve a kirótt szolidaritási hozzájárulás egy részét.

A Fővárosi Önkormányzat potenciális pénzügyi ellehetetlenülése mellett egy ponton a különféle közszolgáltatások, így a budapesti közlekedés sorsa is kérdésessé vált. Időközben és azóta is számos, a fővároshoz érdemben kötődő személy megnyilvánult az egyre csak elharapódzó ügyben.

Be kell-e fizetni az egészet, vagy sem?

Dióhéjban az utóbbi időszakban az történt, hogy múlt év végén még a kormány által beszedni kívánt adó mértéke még nem volt ismert, így a budapesti közgyűlés több mint 38 milliárdnyi hozzájárulást kalkulált bele a 2025-ös költségvetésbe. Pár napra rá derült ki, hogy drasztikusan megemelték az állami adónem éves összegét, a mintegy 89 milliárdra rúgó teher mellett így 50 milliárd forintot is meghaladó mínusszal tervezték be a büdzsét. A Kúria a Fővárosi Kormányhivatalnak adott igazat Budapest költségvetésének érvényességéről szóló perben, melyet Sára Botond, Budapest főispánja kezdeményezett. Az ítélet szerint bár a város költségvetését nem kell megsemmisíteni, a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét bele kell tenni. Karácsony Gergely bejelentette, azonnali jogi védelmet kér, hogy a Magyar Államkincstár az iparűzési adó mint bevétel befizetéséig, őszig ne inkasszózzon 10,2 milliárdot a város számlájáról. Habár a főpolgármester szerint ezt szerdáig tehette volna meg szabályszerűen az államkincstár, mégis csütörtök délelőtt emelték le az összeget. Azóta még inkább elszabadultak az indulatok.

Záporozó reakciók, felelősség-áthárítás és növekvő tét

Immár a főváros közelgő csődjét is belengették, bár ahogy arról beszámoltunk, egy adatsor szerint Budapestnek csak az iparűzési adóból befolyó bevétele alapján elméletben bőven maradna forrása az állami szolidaritási adó levonása után is – noha ehhez még nem jutottak hozzá.

Kapcsolódó

Az Economxnak nyilatkozva Kőrösi Koppány fejlesztéspolitikai szakértő kifejtette, szerinte mi nem stimmel a főváros költségvetésével kapcsolatban. A Budapest Műhely alapítója számokkal próbálta alátámasztani érvelését, miszerint a városvezetés elszórta a főváros forrásait. Elismerte, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája, mint nemzetközi egyezmény előír bizonyos pénzügyi önállóságot az önkormányzatoknak. Kőrösi ugyanakkor leszögezte, az Alkotmánybíróság többek közt kimondta, nem alaptörvény-ellenes a szolidaritási hozzájárulás, s nem ütközik semmilyen jogszabályba, ha valamelyik évben bármelyik önkormányzat az állam nettó befizetője. Mint állítja, a főpolgármester által is hivatkozott bírósági ítélet szerint

szabálytalanul történt az előző inkasszó, de annak sem a jogalapját, sem a mértékét nem vitatta az ítélet, hanem csak a módját, merthogy elmaradt előzetesen a fizetési meghagyás.

Vitézy Dávid csütörtökön úgy ítélte meg, példátlan válsághelyzetbe került Budapest, miután a költségvetés a túlzott kormányzati adóelvonások miatt csődközelbe került. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője konstruktívan azt mondta, „a Fővárosi Közgyűlésben 70 százalékos többségben vannak azok, akik nem értenek egyet a kormány Budapestet pénzügyileg büntető és Lázár János budapesti fejlesztéseket leállító politikájával. Ha valamikor, a főváros mai anyagi helyzetében kellene összefogni, egyeztetni, megoldásokat keresni”. Szerinte dacos sértődöttség helyett együttműködést kellene keresnie Karácsonynak, különben „erre rámegy Budapest”.

A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városháza dísztermében, jobbról középen Karácsony Gergely 2025. április 30-án
A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városháza dísztermében, jobbról középen Karácsony Gergely 2025. április 30-án
Kép: MTI, Máthé Zoltán

Karácsony Gergely pénteken rendhagyó sajtótájékoztatóján elmondta, a főváros vezetése tartja magát álláspontjához, és az általuk jogtalannak tartott forrásmegvonás orvoslását sürgetik. A főpolgármester szavai szerint politikai utasításra történhetett az inkasszó, sőt, arra is kitért, a hivatali visszaélésért börtön jár, és a bűn öt évig nem évül el – feltéve, ha az államkincstár nem utalja vissza a pénzt. Ez a lépés végveszélybe sodorja Budapest működését Karácsony szerint, aki jelezte,

vészforgatókönyvet készítenek, valamint likviditási munkacsoport állítanak fel, s nem kizárt, hogy a BKK is kicsúszik a kezükből.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Sára Botond főispán pénteken egyaránt úgy reagált, hogy az adót a kincstár köteles behajtani, így az eljárás jogszerű, azzal szemben pedig nem lehet védelmet kérni.

Szentkirályi Alexandra sem maradt szótlan az ügyben, és szombaton úgy fogalmazott, szerinte a főpolgármester és a Magyar Péter vezette Tisza Párt – sőt, Vitézy Dávid is – „együtt vitték csődbe az ország leggazdagabb városát”, mert megszavazták a büdzsét. A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője Rákosrendezőre utalva úgy vélte, a budapestiek pénzét elfolyatták, és szándékosan egy 50 milliárdos törvénytelen lyukkal tervezték az idei költségvetést.

Rákosrendező környéke
Rákosrendező környéke, ahová az óriásberuházást tervezték
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Ismeretes, nemrégiben a fővárosi vezetés 12,7 milliárd forintot fizetett a Rákosrendezőhöz szükséges első részletért, mely a teljes vételár negyede, elejét véve a mini-Dubaj néven elhíresült gigaprojekt keresztülhúzásának, amit még a kormányzat tervezett, arab befektető bevonásával. Az 50,9 milliárdra rúgó összeg kiegyenlítése azonban még várat magára.

Tarlós István volt kormánypárti főpolgármester is megszólalt szombaton, s azt vallja, a számok és a jogszabályok alapján kell vizsgálni, hogy az államkincstár jogszerűen inkasszózta-e a főváros pénzét. Szerinte nem ellenzéki utódja a fő hibás, hanem a „Tisza-Vitézy paktumot” terheli a felelősség.

Karácsony szombaton leszögezte, a kormány a Budapestet sújtó törvénytelen elvonásokkal nem „csak” a fővárosi közszolgáltatásokat – például a BKV-t – sodorja veszélybe, de az állami költségvetés bedőlését is kockáztatja, azaz a magyar gazdaság egészét veszélyezteti.

Nem hagyják magukat „elevenen megfőzni”

Szentkirályi hétfőn ugyancsak azt hangoztatta Facebook-posztjában, hogy Budapest nem magától ment csődbe, „mi már több mint egy éve folyamatosan figyelmeztetjük és számonkérjük a városvezetést”. A budapesti Fidesz elnökének szavai szerint „képesek voltak az év elején licitháborút vívni Rákosrendezőért”, és változatlanul úgy vélekedik, „Magyar Péter, Karácsony és Vitézy kevesebb mint egy év alatt csődbe vitték az ország leggazdagabb városát”. Úgy látja, „gazdátlanul áll a város”, holott ők már előre szóltak, hogy baj lesz.

Újabban a fideszes politikus is azt fejtegette posztjában, hogy „évente tisztán majd 100 milliárd forinttal több adóbevétele van a fővárosnak most, mint 2020-ban. (...) Nem lehet egyszerre elverni a pénzt és panaszkodni, hogy nincs” – érvelt.

Vitézy hétfői bejegyzésében emlékeztetett, szakbizottságuk egy héttel ezelőtt kérte ki a BKV informatikai szerződését érintő fontosabb dokumentumokat a városvezetéstől, ám nem tudták megküldeni ezeket. „Ma újra megsürgettem, várom, hogy tisztábban lássunk, miért hosszabbította meg 43 milliárd forintért ezt a szerződést 2024-ben újabb 5 évre Karácsony jóváhagyásával a BKV – hisz ez a jelenlegi nehéz anyagi helyzetben sem lényegtelen kérdés” – fogalmazott.

Karácsony Gergely vasárnapi Facebook-videójában sem engedett, s rögzítette, „az ország gazdaságának motorját, Budapestet szorongatni nem kormányzás, hanem felelőtlenség”. Rámutatott, 

a főváros megtermeli Magyarország GDP-jének 38 százalékát, mégis a bruttó hazai termék 3 ezrelékéből kell, hogy működtetni. „A százszorosát termeljük az országnak, mint amiből működünk” 

– emelte ki Budapest első embere.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester csütörtökön azt javasolta, adminisztratív papírozgatás helyett Karácsony Gergelynek meg kéne hekkelnie a kormánynak fontos fővárosi dolgokat. Az ellenzéki kerületvezető nem pusztán ezt, hanem vasárnap már azt is tanácsolta, nyúljanak hathatós politikai eszközökhöz, mondván, Budapestnek már nincs hová hátrálnia.

„Ezért összehívtuk az általam vezetett Pénzügyi és a Vitézy Dávid által vezetett Közlekedési bizottságot, hogy kérjük a közgyűlést, mondja ki: eddig és ne tovább, nem hagyjuk magunkat elevenen megfőzni!”

– írta Baranyi, majd felsorolta, mihez is folyamodnak: 

  1. A budapestiek széleskörű tájékoztatásával kezdjük. Metrón, buszon, villamoson;
  2. megtervezzük mindazon politikai lépéseket, amelyek egyértelműsítik, hogy Budapest nem fogadja el a rá kirótt szerepet, nem fogja tétlenül tűrni a város csődjét;
  3. megvizsgáljuk és kidolgozzuk a közszolgáltatások (pl. tömegközlekedés) korlátozásának lehetséges mértékét, lépcsőit 

– ígérte a IX. kerület vezetője, aki szintén azt gondolja, fel kell venni a kesztyűt az Orbán-kormánnyal szemben.

Vitézy Baranyi Krisztinával egyetértve újabb hétfői bejegyzésében megerősítette, együttes bizottsági ülést hívtak össze, hogy tisztán lássanak a főváros valós pénzügyi helyzete kapcsán, mikorra válhat Budapest fizetésképtelenné.

„Mi biztos nem szeretnénk, hogy ne induljon el a villamos – de ehhez most már az eddigi óvatos hozzáállás kevés lesz” 

– világított rá Vitézy Dávid, megjegyezve, ezekről fognak tárgyalni szerdán, és a vészforgatókönyv elkészülte után kezdeményezik a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésének összehívását is.

A Tisza budapesti szervezete már a hétvége előtt jelezte, nyitott az egyeztetésre. Egyúttal felszólították Szentkirályi Alexandrát, hogy vegye rá „Orbán Viktort, hogy a fővárosiaktól jogellenesen elvett milliárdokat utalja vissza Budapestnek és ne fideszes álcivil szervezeteknek adja át”.

Mindeközben friss posztjában a főpolgármester is hírt adott arról, hogy demonstrációs és sztrájkbizottság megalakításáról döntöttek a fővárosi cégeknél működő szakszervezetek. Szavai nyomán „arra a szakszervezetek is utalnak felhívásukban: aki Budapestet csődbe akarja lökni, azt Budapest magával rántja”. Karácsony emellett a BKV dolgozóihoz látogatott, s azt ígérte, amíg őt látják, mindegyikük megkapja a fizetését a szorult helyzet ellenére is. Megfogalmazása szerint „Budapest élni akar, nem csak túlélni”.