Teljesen reálisnak nevezték a kormány gazdasági kabinetjének ülésén elhangzott inflációs és GDP-bővülési prognózist a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők. Az Európai Unió átlagát 3-4 százalékkal meghaladó inflációt a szolgáltatások és az élelmiszerek árának EU-szintre történő felzárkózása indokolja. Az adórendszer EU-konformmá alakítása, az áfakulcsok egységesítése, a jövedéki adók növelése is inflációs hatással jár. A magas inflációs prognózis Rácz Anikó, a CA-IB Befektetési Bank elemzője szerint arra utalhat, hogy a gazdaságirányítás a monetáris konvergencia helyett a reálkonvergenciára helyezi a hangsúlyt, így gyorsabb gazdasági növekedéssel és strukturális árfeszültségek nélkül valósulhat meg az EU-csatlakozás. Matolcsy György gazdasági miniszter szerint a 10 százalék feletti értékért felerészben az inflációs várakozások felelősek. Ezeket a várakozásokat a forint reálfelértékelődésétől várható 200 bázispontos inflációcsökkentéssel jelentősen le lehetne hűteni - véli Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője. A folyó fizetési mérleg hiányának 2 milliárd eurós prognózisát az elemzők optimistának tartják, szerintük azonban a gyors GDP- és exportbővülés mellett a GDP 5 százalékát biztosan nem haladja meg a deficit. Detrekői László, a CIB Securities elemzője 2,5 milliárd euró alatti hiányt vár, ha nem kerül sor a forint felértékelődésével járó árfolyamsáv-szélesítésre. P. B.