AZ MVM 1997 júliusában írt ki két pályázatot 2001 és 2006 közötti erőmű-létesítésre. A 97/1 jelű pályázatban 200 megawatt alatti, a 97/2 jelűben pedig 200 feletti teljesítményű erőművekre várt ajánlatokat. Az eredeti kiírás szerint a 97/1-es pályázatban összesen 600-1000 megawatt közötti mennyiséget hirdettek volna ki 2001 és 2004 közötti üzembe helyezéssel. A 97/2-es pályázat összesen 800-1400 megawatt összmennyiségű győztes pályázattal kecsegtetett 2004 és 2005 közötti aktiválással. Bakács István, az MVM vezérigazgatója tegnap elmondta: a pályázatokra minden előzetes várakozást felülmúló számú érdeklődő jelentkezett: a 97/1 jelű tenderre 25 pályázó összesen 63 pályázatot nyújtott be, a 97/2-es jelűre pedig 9 pályázó 26 programmal jelentkezett. Ezután készítette el az MVM azt a közép- és hosszú távú kapacitás- és energiamérleget, amelynek alapján a kiírást a 97/1-es pályázat kapcsán 2002 és 2004 közötti működésbe léptetéssel 300-700 megawattra, a 97/2-es kapcsán pedig 2004 és 2006 közötti beléptetéssel 400-800 megawattra módosította. Már ez a lépés is elégedetlenséget váltott ki a pályázókból, ráadásul ezt követően több olyan szerződésre is pont került, amelyekről még a tender meghirdetése előtt döntött az MVM. (Ilyen volt például a Csepeli Erőmű, a Bakonyi Erőmű és a Budapesti Erőmű egy-egy beruházása.) Ekkor derült ki az is, hogy több erőmű - például a Dunamenti, a Paksi és a Mátrai - esetében teljesítménynövelő korszerűsítési beruházásokat terveznek. Gerse Károlytól, az MVM kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, hogy ezenkívül 150 megawattal csökkentette az igényeket a hangfrekvenciás körvezérlés korszerűbb alkalmazása, illetve a nagyfogyasztók időszakonkénti kikapcsolása, több nagy kapacitású saját célú erőmű terve, valamint további 350-500 megawattal egyes erőművek (Mátrai, Tiszai, Dunamenti, Paksi) karbantartási idejének csökkentése is. Mindezek figyelembevételével az MVM jelenleg az eredetileg tervezett maximum 2400 megawatt helyett csupán 301 megawatt kapacitást hirdetett ki győztesként, és a 97/2-es tendert eredménytelennek nyilvánította. (A kiírás lehetővé tette volna akár a teljes pályázat eredménytelenné nyilvánítását is.) Bakács István elmondta, hogy ezek az erőművek ajánlották a legalacsonyabb villamosenergia-árat. Az AES, illetve AES Tisza II. Erőmű Rt. mellett megalakult AES-Főnix Kft. kilowattonként 6,43, a Fortum-Tomen, illetve a tulajdonában levő Budapesti Erőmű Rt. kispesti erőműve pedig kilowattonként 6,87 forintért adná a villamos energiát. A tegnapi tájékoztatón elhangzott, hogy a Tisza II. elnevezésű AES-program 1998. januári árakon 100-110, a kispesti erőmű pedig 80 millió dollárba kerülne. Az árak ismeretében Bakács István kijelentette, hogy korábbi várakozásaikkal ellentétben ezek nem hogy növelnék, hanem kilowattóránként 10-20 fillérrel csökkentik majd a villamos energia árát (legalábbis azt, amit az MVM mint kizárólagos nagykereskedő fizet érte). Mindkét nyertes erőműterv gáztüzelésű és kombinált ciklusú, azaz lehetőséget ad a távhőszolgáltatásra is. A gázerőművek "győzelme" azért vet fel kérdéseket, mert deklarált iparpolitikai cél a hazai alapanyag előnyben részesítése, ami elsősorban széntüzelésű erőművek terve mellett szóló érv. Ám a döntés azt bizonyítja, hogy az MVM tartotta magát eredeti ígéretéhez, miszerint kizárólag az ár lesz irányadó. Igaz, a nyerteseknek a Gazdasági Minisztérium és a Magyar Energia Hivatal hozzájárulását is meg kell még szerezniük. Az MVM vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy a villamosenergia-rendszer jelenlegi beépített összteljesítménye 7600 megawatt, amely 2006-ra várhatóan 8000-re növekszik. Gerse Károlytól megtudtuk, hogy Ajkán 100, Bánhidán 100, Borsodban 90, Tiszapalkonyán 110, Pécsett pedig 110 megawattnyi teljesítményű blokkokat zárnak be 2004-ig. Ezek mind hazai szénre alapozott erőművek. Ezenkívül a Dunamenti Erőműben 3 darab, egyenként 150 megawattos olajtüzelésű blokkot, illetve Inotán 2, összesen 170 megawattos blokkot zárnak be. Bakács István kifejtette, hogy egy "nagy" erőmű rendszerbe állítására előreláthatólag 2006-ban lesz lehetőség. A vezérigazgató elmondta, hogy a Budapesti Erőmű Rt.-vel 20, az AES-Tisza II. Erőmű Rt.-vel pedig 15-20 éves áramvásárlási szerződést kötnek. Kijelentette azt is: a kormány európai uniós integrációs terveinek, illetve a villamosenergia-szektor várható liberalizációjának tükrében a hosszú távú szerződésekre, illetve monopóliumokra épülő hazai villamosenergia-rendszer túl merev, ami inflációgerjesztő hatású. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a magyar kormányzat a jelenlegi tervek szerint várhatóan 2-3 év múlva mindenképpen bevezeti a liberalizált villamosenergia-piacot kísérleti jelleggel, de az EU-csatlakozás időpontjától függetlenül. Ez az erőműszektorban annyit jelentene, hogy saját kockázatára az a cég építhetne erőművet, amelyik akar, ha birtokában van a megfelelő engedélyeknek. Annak tudatában, hogy a hazai erőműpiac a felszabadítás pillanatában a külföldi versenytársak előtt is megnyílna, az MVM még óvatosabb volt a nyertes kapacitások elbírálásakor. Az MVM nem kívánta vállalni annak a kockázatát, hogy olyan erőművet hirdet ki győztesként, amelyet esetleg lekörözhetnek a külföldi versenytársak, ugyanis így olyan befagyott költségek keletkeznének, amelyeket a magyar energiafogyasztóknak kell megfizetniük. A most győztes programok állják a nemzetközi versenyt is - szögezte le Bakács István. Stephen Meyer, az AES Tisza II. Erőmű Rt. elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta: egyelőre senkivel sem állapodtak meg a gázbeszállításról. Tárgyalnak a Mol Rt.-vel és közvetlenül az orosz Gazprommal is (erről lásd még keretes írásunkat). Fél-egy éven belül állapodnak meg a beszállítóval. Stephen Meyer kijelentette: a jelenlegi helyzetben valószínűleg kénytelenek lesznek végérvényesen lemondani Kazincbarcikára tervezett, hazai szénre alapuló, 165 megawattos erőművükről, mivel az MVM igazgatósága - az előzetesen megkötött, "tenderen kívüli" szerződéstől eltérően - nem hagyta azt jóvá a túlzottan magasnak tartott áram-előállítási ár miatt. M. D. **** KERETBEN **** A döntéstől függetlenül fejleszt a Pécsi Erőmű A nyilvánosságra hozott döntésétől függetlenül a Pécsi Erőmű (PE) Rt. tovább folytatja a tervezett beruházások előkészítését s a szükséges engedélyek beszerzését követően elkezdi azok megvalósítását - nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Farkas Lászlóné gazdasági igazgató. Farkasné közölte: a PE Rt. vezetése meglepetéssel vette tudomásul, hogy a jövőben létesítendő erőművi egységek között nem szerepel szénbázisra alapozott. A PE véleménye szerint a döntéshozók nem kellő súllyal vették figyelembe a hazai szénvagyon jelentőségét az ország biztonságos energiaellátásában, különös tekintettel azokra a kockázatokra, amelyeket az import-energiahordozók egyre növekvő aránya jelent. A PE Rt. a döntéstől függetlenül megvalósítja a tervezett beruházásait - tette hozzá a gazdasági igazgató. A NAPI Gazdaság információi szerint a jelenlegi teljesítményt alapul véve 23 százalékkal kevesebb tüzelőanyag-felhasználással és 95 százalékkal kisebb környezeti terheléssel működtethető majd az amerikai Croesus befektetési alap többségi tulajdonában lévő, 740,4 millió forint jegyzett és 10 milliárd forintot meghaladó saját tőkéjű társaság új, 165 megawattosra tervezett, széntüzelésű, 35-40 milliárd forintba kerülő blokkja, amelyet 2002-ig kívánnak felépíteni. A PE Rt. egyébként ezenkívül további erőmű-fejlesztési alternatívákat is kidolgozott, ezek között például földgázhasznosítás is szerepel. K. ZS. A másik nyertes program a Fortum-Tomentől kapott tájékoztatás szerint nem jár számottevő gázszükséglet-növekedéssel. A cég partnere várhatóan jelenlegi beszállítója, a Főgáz Rt., vagy közvetlenül a Mol lesz. A kapacitástenderről hozott döntés kiszámíthatatlan hatást gyakorolhat több olyan erőmű hosszú távú eredményességére, amelyek bejelentették indulásukat, de nem nyertek. Ilyen például a német RWE-EnBW tulajdonában levő Mátrai Erőmű Rt., amely - a Bükkábrányi Erőmű Beruházó Kft.-n keresztül - két 400 megawattos, széntüzelésű blokkal pályázott. A privatizációkor a kormány vitatott ígéretet tett arra, hogy a befektető ezt a beruházást felépítheti. Ezzel kapcsolatban a társaság tegnap közzétette, hogy hajlandó tárgyalni a kormánnyal az erőmű felépítésének megoldási módozatairól. Korábban a befektető jelezte: ha nem építhet erőművet, visszaköveteli az ígérvény fejében többletként kifizetett 26 millió dollárt, sőt kártérítésként 100 millió dolláros követelést helyezett kilátásba. A Mátrai Erőművön kívül a nyilvánosságra került, de lemaradt pályázók között van a Paksi, a Dunamenti, a Bakonyi, a Vértesi és a Pécsi Erőmű is (utóbbiról lásd keretes írásunkat). MARNITZ ISTVÁN A Tárki a feldolgozóipar helyzetéről A belső kereslet a növekedés motorja Az 1500 legnagyobb feldolgozóipari cég körében vizsgálta a Tárki az 1998 végi helyzetet és az idei évre vonatkozó várakozásokat. A cégvezetők szerint a forgalom bővülésében kisebb szerepet kap az export növekedése és nagyobbat a belső keresleté. A várható béremelkedés 14 százalék. Az orosz válságnak a felmérés szerint eddig nincs kimutatható hatása. Az adóbevallások alapján kiválasztott 1500 legnagyobb exportáló feldolgozóipari cég közül 302 vállalkozás vezetőjét kérdezte meg a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) 1998 utolsó negyedévében. A második félévben nőtt a beruházási volument 1999-ben csökkenteni szándékozó cégek aránya, mérséklődött a növelést tervezőké. Tavaly a főleg a külföldi tulajdonban lévő cégeknél nőttek a beruházások, a magyar cégeknél a beruházási kiadásai csökkentek. A kapacitásbővítés átlagosan 14 százalék volt. A foglalkoztatottak száma 1998-ban a vizsgált cégeknél átlagosan 0,8-1,1 százalékkal nőtt, az idei évben a létszám stagnálása várható, bár a gépipari cégek fele létszámnövelést tervez. A vállalatok harmada számolt be valamilyen mértékű munkaerőhiányról, főleg szakmunkásokra volna szükségük. A bruttó keresetek tavaly átlagosan 16,5-17,5 százalékkal nőttek, a 20 legnagyobb vállalatnál ennél kisebb, 15 százalékos volt az emelkedés. A menedzseri szándékok szerint az idén 14 százalék lesz a béremelkedés mértéke. Jellemző, hogy a nyereségesebb cégeknél érvényesül a nagyobb keresetnövekedés. A top 1500 cég körében 21-30 százalékkal nőtt a forgalom volumene, a növekedés lassabb az év elején vártnál. Idén a tavalyihoz hasonló mértékű növekedésre számítanak a menedzserek, ám a bővülésben az előző évinél kisebb szerepet kap az export növekedése és nagyobbat a belső keresleté. A rendelésállomány várhatóan az elmúlt évihez hasonlóan alakul, kevés vállalat számít gyarapodásra. A kapacitáskihasználtság tavaly átlagosan 80-86 százalék volt, vagyis nem változott számottevően. Erre az évre a tavalyinál kevesebb cég számol a kapacitáskihasználtság javulásával. A vizsgált vállalatok eredményességi pozíciója számottevően javult. Egy év alatt 18 százalékról 10 százalékra csökkent a veszteséges vállalkozások aránya, de elmarad a tavaly év eleji várakozásoktól, aminek oka az orosz válsággal összefüggő megtorpanás. 1999-ben a cégek többsége az eredményesség javulására számít és csak töredékük kalkulál romlással. Az export volumene a megkérdezett a vállalati körben 20-32 százalékkal emelkedett, ami elmarad a megelőző év növekedésétől és a cégek a növekedési ütem további mérséklődésével számolnak. Ennek mértéke jelentősen függ a fő exportpiac, az EU országainak gazdasági növekedésétől, főleg, hogy a cégek a német piac jelentőségének növekedésére számítanak. Az orosz piac részleges kiesése miatt várható a visegrádi országok súlyának növekedése is. Az export legdinamikusabb ágazata továbbra is a gépipar lesz, 16-28 százalék volumenbővüléssel. Tavaly a vállalatok 21 százalékánál nőtt, 9 százalékánál csökkent a termelés importtartalma, de nő az import idei visszafogásáról beszámoló cégek száma. Az orosz válság az 1500-as cégcsoport harmadát közvetve, további hatodát közvetlenül érintette. A vállalatok körében erős a szándék, hogy fenntartsa eddigi üzleti kapcsolatait a térségben. Várakozásuk szerint 7-12 hónapon belül rendeződik a helyzet. A felmérés szerint a válságban érintett cégek növekedési várakozásai nem térnek el szignifikánsan a válság által nem érintett társaikétól, általában csak a létszámleépítés nagyobb esélye jelzi a gondokat. A negatív jelenségeket korlátozottnak és rövid távúnak tekintik a feldolgozóipari cégek. D. L. Módosítás előtt a bortörvény Nyilvánosságra hoznák a hamisítók nevét Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a bortörvény módosításáról szóló javaslatot, amelyről jövő szerdán dönt a T. Ház. A törvény módosítása azért vált sürgetővé, mert az EU illetékes bizottsága kifogásolta a közösség országai által termelt és minősített borok magyarországi újraminősítését. A borok újraminősítése miatti kifogásnak nyomatékot adva január 1-jétől az EU-ba bevitt magyar palackozott borok után az eddigi 4,5 százalékkal szemben 11,3 százalékos vámot kell fizetni, a hordós borok importvámja pedig 7,3 százalékról 18,3 százalékra nőtt. Mindezek következtében a magyar borok versenyképessége az unió piacán nagymértékben romlott. (A magyar bortermelésről cikkünk a 13. oldalon.) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényt módosító javaslat szerint Magyarország a jövőben elfogadja az Európai Unió területéről érkező borok minőségi tanúsítványát, így nem lesz szükség a Országos Borminősítő Intézet (OBI) - brüsszeli részről kifogásolt - újraminősítésére. A mostani javaslat elvben ezt az ellentmondást is feloldani látszik: a hamisítók nevének nyilvánosságra hozatalát - miután az személyes adatnak minősül - törvényi felhatalmazáshoz vagy az érintett hozzájárulásához köti. A módosítás értelmében az eljáró hatóság a bortörvényben foglalt jogkövetkezmények - helyszíni bírság, üzembezáratás, a termék megsemmisítése, minőségvédelmi bírság - alkalmazása esetén elrendelheti a jogsértő nevének és lakóhelyének közzétételét; de a határozat közzétételére csak akkor van lehetőség, ha jogerőre emelkedett. L. L. GM-jelentés a novemberi kiskereskedelemről Továbbra is lendületes forgalombővülés Tavaly novemberben 337 milliárd forint forgalom bonyolódott le a kiskereskedelmi hálózatban, ami, bár alatta marad az októberi értéknek, az egy évvel ezelőtti adatok tükrében mégis dinamikus - és a folyó fizetési mérleg pozícióját erősen veszélyeztető - forgalombővülésről tanúskodik. Az 1998. novemberi kiskereskedelmi forgalom folyó áron 26 százalékkal, összehasonlító áron pedig 15 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti adatot - tartalmazza a Gazdasági Minisztérium (GM) jelentése. A Központi Statisztikai Hivatal által jelentett októberi 355 milliárd forinthoz képest (NAPI Gazdaság, 1998. december 18., 1-3. oldal) a novemberi adat 5,3 százalékos mérséklődést jelent. Az első 11 havi kiskereskedelmi forgalom 3146,4 milliárd forintot tett ki, aminek több mint 35 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemhez, hozzávetőlegesen 13 százaléka a gépjármű- és járműalkatrész-, csaknem 11 százaléka pedig a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemhez kapcsolódik. A január-novemberi időszak adata 7,6 százalékkal múlja felül a tavalyi év azonos időszakára vonatkozó értéket, miközben az első tíz hónapra még csupán 7, az első kilencben pedig 6 százalékos növekedést regisztráltak az előző évhez képest. Becslések szerint az utolsó havi forgalomnövekedés tovább növeli az 1998. évi adatokat. Éves szinten mintegy 3500 milliárd forint forgalommal számol a GM, ami folyó áron 20, változatlan áron pedig mintegy 8 százalékos növekedést jelentene 1997-hez viszonyítva. A dinamikus forgalombővülés megítélésekor azonban nem árt az óvatosság, tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi forgalom erőteljes bővülése a mögötte rejlő növekvő importigényen keresztül rontja a folyó fizetési mérleg egyenlegét (NAPI Gazdaság, 1999. január 23., 1-3. oldal). T. K. ZS. A KSH elemzése az elmúlt évről Növekedés egyensúlyromlás mellett A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) az elmúlt év makrogazdasági folyamatairól szóló gyorstájékoztatója szerint folytatódott a gazdasági növekedés, eközben jelentősen romlott a folyó fizetési mérleg egyenlege. Az export 20 százalékkal, az import 21 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom hiánya 2,7 milliárd dollár, a nettó adósságállomány 1,2 milliárd dollárral nőtt, a fogyasztói árindex 10 százalék alá süllyedt. A KSH adatai a gazdasági növekedés folytatódásáról adnak számot. A bruttó hazai termék (GDP) 1997-ben 4,6 százalékkal, 1998 első három negyedévében 5,1 százalékkal emelkedett. A gazdaság fejlődését továbbra is az export határozza meg, de egyre jelentősebbé válik a belföldi felhasználás bővülése. A kivitel növekedését nem befolyásolták jelentősen a világgazdaság egyes térségeiben bekövetkezett kedvezőtlen események. Az export éves szinten - dollárban számítva - 20 százalékkal növekedett 1997-hez képest. Az orosz piac összeomlása következtében az élelmiszeripar éves exportja viszont 6 százalékkal, a vegyiparé pedig 4 százalékkal csökkent, különösen a negyedik negyedévben volt jelentős a visszaesés. A belföldi fogyasztói kereslet többévi csökkenés után 1997-ben nőtt, majd 1998-ban gyorsuló ütemben tovább emelkedett. A kiskereskedelem és vendéglátás, ami a lakossági fogyasztás kétharmadát adja, az év folyamán 8,4 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés 13 százalékkal bővült, az év utolsó hónapjaiban a növekedési ütem mérséklődött, de továbbra is magas. Az éves ipari export 29 százalékkal, a belföldi értékesítés 3 százalékkal nőtt. Továbbra is a gépipar mutatta a leggyorsabb fejlődést: 41 százalékkal növelte teljesítményét és exportja másfélszeresére emelkedett. Az ipari termelékenység 12 százalékkal nőtt, alig elmaradva a megelőző évitől. Az építőipar termelése 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növénytermesztés 3,4 százalékos csökkenését az állattenyésztés 2 százalékos emelkedése csak kevéssé ellensúlyozta. Az élénk gazdasági növekedés jelentős külső pénzügyi egyensúlyromlás mellett valósult meg. A folyó fizetési mérleg passzívuma 2,3 milliárd dollár - az 1997. évi hiány kétszerese. Az egyensúlyromlás a második félévben gyorsult fel, a hiány fele az utolsó negyedévben keletkezett. A deficit fő összetevői az áruforgalmi deficit növekedése (387 millió dollár), a tőkejövedelmek gyorsuló kiáramlása (477 millió dollár a többlet) és az idegenforgalmon kívüli szolgáltatások hiánya (345 millió dollár). Az idegenforgalom egyenlege 1,3 milliárd dollár aktívumot mutat, ami 10 százalékkal elmarad az előző évi eredménytől. Tavaly a nem adóssággeneráló források a hiánynak csupán kétharmad részét voltak képesek fedezni. A nettó adósságállomány - többévi csökkenés után - tavaly 1,2 milliárd dollárral emelkedett, és december végére 12,3 milliárd dollárt tett ki. DOMOKOS LÁSZLÓ { Tavaly előzetes becslés szerint 5 százalékkal növekedett a gazdaság - mondta Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke pénteki sajtótájékoztatóján. Szerinte az államháztartás és a költségvetés relatív helyzete 1998-ban nem romlott, de az utolsó negyedévben veszített dinamizmusából a gazdaság, az ipari termelés és a beruházások növekedése. Az ipari termelés a végleges adatok szerint 12,6 százalékkal, a beruházások pedig 10,6 százalékkal növekedtek. Mellár Tamás a gazdaságpolitikusok figyelmébe ajánlotta, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlegének 1,3 milliárd dolláros romlásából az áruforgalom csak 300 milliót "vállalt", a többiért a jövedelemkiáramlás és az egyéb szolgáltatások a felelősek. Éppen ezért a jövőben differenciált, a másik két egyenlegrontó tényezőre is figyelő gazdaságpolitikát kell folytatni.