Gödöllőn végzett agrármérnökként, már itt kiemelten a vadászati szakirányra koncentrált. Terepi gyakorlat után – Csákvári ÁG – a Magyar Vadászok Országos Szövetségének központjába került előadónak, ahol végigjárta a szakmai hierarchia lépcsőfokait: főelőadó, osztály-, majd főosztályvezető, végül főtitkár lett. Nős, felesége zeneiskolai igazgató, két gyermekük van. – Leginkább a szülőföldemen, Csákváron szeretek vadászni – mondja. – Fiatalon, 12 éves koromban kezdtem vadászatra járni, a társaságomban hamar vadászmesternek választottak és most már 25 éve vagyok elnök. Jól esik, hogy megbecsülik, elismerik a szakmai munkámat mind a munkahelyemen, mind a közéletben. Harmincéves pályafutásom alatt sorban kaptam a kitüntetéseket, így a Nimród-érmet, a Hubertus-keresztet, a kamara Aranyérmét és a legmagasabbat, a Nemzeti Vadászrendet. – Sikeres vadásznak tartom magam, ha kimegyek a területre, csaknem minden alkalommal találkozom vaddal. A szerencsén túl ebben szerepet játszik, hogy ennyi idő alatt sok mindent megtanultam a vadról, szokásairól, mozgásáról, így alkalmazkodni is tudok hozzá, a vadászatához, a körülményekhez, egyszóval a természethez. Általában 2-3, de főszezonban, télen 4-5-öt napot vadászik havonta. A meghívásoknak ritkán tud eleget tenni, sajnálatára. Kedvenc vadja a vaddisznó. – Tisztelem, mert intelligens vad. Legjobban az öreg, ravasz kanokat szeretem. A komáromi vadászterületen sok csatát vívtam velük, sok éjszakát töltöttem a közelükben. Mikor hallottam, hogy elment az éjféli vonat, már éberen várom a „nagy disznót”, mert a vadásznak mindig az a legnagyobb, amelyet még nem ejtett el. Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) A XIX. században, a kiegyezés után a vadászat szakmai, gazdálkodási feltételei ziláltak voltak – kicsi volt a vadászterület minimális nagysága (100 hold), kevés helyen folyt vadgazdálkodás, elterjedt volt az orvvadászat – és ezen az 1872-es vadászati törvény sem tudott érdemben változtatni. Ilyen körülmények között érlelődött meg egy országos egyesület létrehozásának a gondolata. Az OMVV 1881-ben alakult, elnöke ifj. gr. Nádasdy Ferenc lett, alelnöke Keleti Károly. Az egylet a kellő társadalmi súly megszerzése érdekében örökös tiszteletbeli elnökének fölkérte József főherceget, védnökének Rudolf trónörököst. Taglétszáma az alakulás évében 582 fő volt, később 1200–1300 fő közé emelkedett. A társaság szorgalmazta a vadgazdálkodást, agancskiállításokat szervezett, támogatta a szak- és szépirodalmat és 1883-ban elfogadtatta az új vadászati törvényt. Működése a II. világháború idején fejeződött be. Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) 1989-ben kezdte meg működését az új OMVV, amely megyei (területi) szervezetein keresztül képviseli a vadászatra jogosultak, a vadásztársaságok érdekeit. A 22 megyei (területi) szervezetben 940 vadászatra jogosult tevékenykedik. Magyar Vadászok Országos Szövetsége (MAVOSZ) A háború után fölmerült egy új szervezet létrehozásának igénye, amely 1947-ben indult MAVOSZ néven. A XX. század közepétől nagyban hozzájárult a magyar vadászat nemzetközi hírnevének megalapozásához is, mivel megerősítette a vadásztársaságokat, emelte a vadgazdálkodás színvonalát, sikeres fácánprogramokat indított és közreműködött az első Vadászati Világkiállítás megrendezésében. Elnöke – Vallus Pál – pedig 1972–75 között a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke is volt. A szövetség 1989-ig tevékenykedett. Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Az Országgyűlés 1996-ban fogadta el az erdő-, a természetvédelmi és a vadászati törvényt. A szakma akkor úgy „érezte”, hogy mivel a vadgazdálkodóknak van érdekképviseletük – az OMVV –, jó lenne, ha ez a vadászok, a személyek részére is adott lenne. Egy olyan, kifejezetten az ő érdekvédelmüket vállaló, törvény által meghatározott testület, amely különböző feladatok átvállalásával könnyít az államigazgatás terhein. Megalakítása önszerveződéssel indult, abban az akkori vadász társadalmi szervezetek széles köre vett részt. Az Országos Magyar Vadászkamara létrehozását, működését szabályozó törvényt 1997-ben fogadta el a parlament. Sokan azt gondolták, hogy fölösleges két érdek-képviseleti szervezet – egy a gazdálkodóknak, egy a magánszemélyeknek –, a Védegylet meg fog szűnni. Nem így történt. Az OMVV vezetői amellett érveltek, hogy továbbra is szükség van a csaknem 120 éves civil szervezetre. Végül is ma a Vadászkamara és a Védegylet, a megyei vadászszövetségek szövetsége közös személyi és tárgyi feltételekkel működik, összhangban képviseli a vadászok és a vadgazdálkodók érdekeit. – Többéves múltra visszatekintve elmondható, hogy a kamara eredményesen szolgálja a vadászok érdekeit – állítja Pechtol János. – Ezt visszaigazolja a taglétszám alakulása is. Az Alkotmánybíróság ugyanis időközben hatálytalanította a kamarai törvénynek a kötelező tagságra vonatkozó paragrafusát, ennek ellenére a tagok 99 százaléka ma is tagja a kamarának. A kezdetekhez képest pedig 48 ezerről 54 ezerre nőtt a létszám, az újonnan vizsgázó vadászok is vállalják a tagságot. – De mi az egyszerű vadászok előnye a kamarai tagságuk révén? – kérdezi a főtitkár és rögtön is meg válaszolja. – A Vadászkamara közvetlenül részese az állami szabályozásnak: fontos tényező a vadászatra vonatkozó törvényalkotásban, jogszabálytervezetek előkészítésében – ilyen volt a vadászati, a lőfegyverek használatáról szóló törvény módosítása, az állatvédelmi törvény elfogadása, környezetvédelmi előterjesztések és a Natura 2000 tervezetének véleményezése, az agrártámogatási terv véglegesítése. Kapcsolatot tart államigazgatási szervekkel, együttműködési szerződések alapján javítja, szabályozza a vadászati feltételeket – Országos Rendőr-főkapitányság, Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, Környezetvédelmi Minisztérium, Védegylet –, képviseli külföldön a vadászokat – a CIC, a FACE szervezetében –, hozzájárul a magyar vadászat és vadgazdálkodás arculatának formálásához. Tanácskozásokat tart, kiadványokat jelentet meg, kiemelten foglalkozik a hivatásos vadászokkal – ellátja továbbképzésüket, versenyeket szervez a számukra, közreműködik a Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzatának, a kötelező forma- és egyenruhájuknak a biztosításában, vállalta a vadászkutyák alkalmassági vizsgájának, a vadászkutya-bírák továbbképzésének ellátását. Állami feladatokat végez: kiadja a vadászjegyeket, vizsgáztatja az új vadászokat, vadhús-minősítést végez, vállalja a kötelező felelősségbiztosítási szerződések megkötését. Támogatásokat nyújt a rászorultaknak – természeti katasztrófák esetén –, segíti a gyermek- és ifjúsági nevelést. Figyel az idős, a hátrányos helyzetű vadászokra; 70 év fölött például nincs tagdíj. Kiemelt kamarai feladat a tájékoztatás – állítja a főtitkár. – Külső és belső, rendszeres és alkalmi, írott és elektronikus formája számunkra egyaránt fontos. És ez még nem is a teljes leltár, de azt azért érzékelteti, hogy a tagság miért fogadja el a kamarát.