Az ülésen a jövő évi adótörvényt és költségvetést tárgyalta a tanács. Az eseményen Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, a jövő évi adórendszer célja a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdaság növekedése, valamint az adózási fegyelem fenntartása, erősítése. A családi adókedvezményről elmondta, hogy a kétgyermekes családoknál a havi és gyermekenkénti 10 ezer forintos kedvezmény 2016-tól évente negyedével növekszik, így 2019-ra eléri a 20 ezer forintot.

A fiatal házasok havi 5 ezer forint adókedvezményt kapnak januártól 2 évig, vagy addig, amíg nem lesznek jogosultak családi adókedvezményre. Elmondta, a társasági adó kétkulcsos marad, de a kormány 2016-tól lépéseket tesz az egykulcsos adó irányába. Hozzátette, a jövedelmet terhelő adók helyett a forgalmi adókon van a hangsúly, a társasági adóalapból pedig a felsőoktatás támogatására kedvezmény vehető igénybe.

Arról is szólt a helyettes államtitkár, hogy az e-útdíj rendszert összekapcsolják jövőre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerével, így csökkent az áfa-visszaélések száma. Ezek egy részét ugyanis az áru fiktív utaztatásával követik el, ami így megnehezül - fejtette ki.

A jövő évi költségvetést Adorján Richárd, a nemzetgazdasági tárca másik helyettes államtitkára ismertette. Elmondta, a kiemelt ügyekre több pénz jut jövőre, míg másutt nem emelkednek a kiadások. A tervezet csökkenő államadóssággal és 1,8 százalékos inflációval számol. A tartalékokat ismertetve szólt a helyettes államtitkár a 100 milliárd forintos általános és a 60 milliárdos országvédelmi alapról. Ez utóbbi a hiány tartására szolgál. A közfoglalkoztatásra több mint 30 milliárd forinttal több, összesen 270 milliárd jut jövőre - közölte.

Kifogások

Az egyes oldalak felszólalását Palócz Éva, a tudományos oldal képviselője kezdte, de egyeztetés hiányában csak a saját véleményét közölte. A makrogazdasági pályát rendben lévőnek nevezte, korrekt a bruttó haza termék (GDP) növekedésére és az inflációra szóló előrejelzés is. Ehhez azonban az kell, hogy ne eszkalálódjon "az amerikai és a norvég ügy", mert Palócz Éva szerint ez ronthatja a gazdaság külső körülményeit.

Kifogásolta, hogy magas, 50 százalék feletti az állami újraelosztás aránya, holott Szlovákiában még a 40 százalékot sem éri el. Az állam egyre többet költ magára, míg a szociális kiadások csökkennek - tette hozzá Palócz Éva.

A civil oldal nevében Apró Antal Zoltán kifogásolta az internetadót és a cafeteria adójának a megemelését. Az állami funkciók kiszervezését felkészült emberekkel várja a civil szféra, át tudják venni a kapott funkciókat - tette hozzá. A közmunkát nem végső megoldásnak nevezte és kérte, hogy az kerüljön civil kontroll alá.

A munkavállalói oldal nevében felszólaló Kuti László a 12 éves alapképzés visszaállítását szorgalmazta, erre épülhet rá a szakképzés, illetve a felsőfokú oktatás. Kifogásolta, hogy a kormány tervei szerint kevesebben mehetnének gimnáziumba.

A munkaadók nevében felszólaló Zs. Szőke Zoltán a Szép kártya és az Erzsébet utalvány adójának tervezett megemelését kifogásolta. Az Erzsébet utalvány miatt nőtt a hazai turizmus nyáron és ebből a költségvetésnek is bevétele származott - tette hozzá.

Az egyházak nevében szóló Beran Ferenc a szegénység elleni fellépést sürgette. Az egyházak ugyanis egyre több lecsúszó családdal találkoznak.

Válaszok

Pankucsi Zoltán válaszában kiemelte, hogy az internetadót a költségvetési bizottság visszavonni javasolja és a cafetéria adózásáról is mindenki megelégedésére döntenek majd. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormány célja a szabadon felhasználható jövedelem növelése.

Adorján Richárd elmondta, az államreform bizottság egyik feladata az, hogy javaslatokat dolgozzon ki az állam működési költségeinek csökkentésére. Az oktatásra fordított költségek pedig nem csökkennek az átszervezéssel - tette hozzá a helyettes államtitkár.