A rendelet szerint automata felügyeleti egységet (AFE) kell beszerelni az élelmiszerautomatákba.

Az AFE - a rendelet szerint - az automatába szerelt elektronikus adattároló és adatkommunikációs egység, amely a felügyeleti szolgáltató informatikai rendszerének részeként biztosítja és ellátja az automata és a NAV közötti titkosított adatkommunikációt.

Az automata üzemeltetőjének kötelező olyan felügyeleti szolgáltatóval szerződni, amely biztosítja az adatok rögzítését és továbbítását a NAV-nak.

Az üzemeltetőnek a szolgáltatásért AFE-nként havonta legfeljebb nettó 5000 forint díjat kell fizetni a felügyeleti szolgáltatónak. (Ez a hatósági ár a minimális felügyeleti szolgáltatásra terjed ki, ezen felül egyéb szolgáltatásért kérhet pénzt a szolgáltató.)

A rendelet 2017. január elsején lép hatályba.

A felügyeleti szolgáltatásba nem beköthető automata üzemeltetése után évente 150 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (Ilyen gépet csak 2018. január 1-jéig lehet üzemeltetni.)

Induláskor az AFE beszerelésének költsége a korábbi hírek szerint 100-150 ezer forintra rúghat, amelyhez az állam segítséget nyújtana.

Szöllősi Balázs, a Magyar Ital- és Áruautomata-szövetség elnöke korábban a rendelettervezet kapcsán azt nyilatkozta, hogy szerinte növekedni fog a feketegazdaság az automatapiacon, csökkennek az állami bevételek és számolni kell a bevezetési problémákkal, mint az online pénztárgépeknél. A szövetség elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az intézkedésnek köszönhetően sokkal drágább lesz az automatás kávé és a csokoládé.

A dráguláson túl több probléma is adódhat - mondta a Napi.hu-nak Szöllősi Balázs -, az egyik az úgynevezett tesztbefizetések elszámolása. Azokról a esetenként 100 forintokról van szó, amelyekkel a gépet kitisztító és feltöltő szakember ellenőrzi az automaták működését. Ezek a 100 forintok évi 300 nappal számolva 1,5 millió forint fals bevételt okozhatnak a cégeknek.