A Sopronba látogatók ott töltött vendégéjszakáinak száma évről évre csökken, aminek hátterében elsősorban talán az lehet, hogy mind a hazai minőségi turizmus, mind az úgynevezett bevásárlóturizmus fokozatosan visszaszorult az elmúlt időszakban – nyilatkozta lapunknak Almássy László, a Pro Kultúra Kht. idegenforgalmi igazgatója. A városi önkormányzat a közelmúltban elemezte a kialakult helyzetet, feltárta a kellemetlen fejlemények mögött meghúzódó okokat, és kidolgozott egy rövid- és középtávú idegenforgalmi stratégiát. Almássy bizakodó, mint mondta, az idei mutatók biztatóak, az év elején elmozdult a város a holtpontról: megállt a vendégéjszakák számának csökkenése, sőt, talán lassú emelkedés kezdődött. Az önkormányzat tehát hosszú távú megoldást keres a turizmus fellendítésére, amihez megfelelő szervezeti háttérre is szükség van. Ezért a testület megalakította az idegenforgalmi igazgatóságot, amelyet azzal a feladattal bízott meg, hogy segítsen az elmúlt évekre jellemző kedvezőtlen tendencia megfordításában. Míg az elmúlt 10 évben átlagban 3 vendégéjszakát töltöttek a városban a látogatók, addig 2002-ben csupán 2,4-et. Ez természetesen az idegenforgalmi adó visszaesését is magával hozta: 2002-ben 70 millió forint folyt be ezen a címen a város kasszájába, holott egy évtizeddel korábban 90 millió körül alakult ez a tétel. A kedvezőtlen folyamatnak több okát sorolta fel Almássy László. Egyrészt Sopron elvesztette azt a pikáns báját, ami a rendszerváltás előtt határvárosként jellemezte. Másrészt a minőségi turizmus és a bevásárlóturizmus említett visszaesése egymással párhuzamosan zajlott le – az utóbbi látogatóinak száma becslések szerint a felére csökkent. Ugyanakkor a „szolgáltatásturizmus” továbbra is virágzik, a szolgáltatások áraiban még mindig versenyképes Sopron – tette hozzá az igazgató. A turizmus visszaszorulása természetesen ártott a helyi kereskedelemnek és vendéglátásnak. A soproni üzletek, éttermek szállodák 10-15 százaléka, a nagy bevásárlóközpontokban lévő üzletek 30 százaléka zárt be az elmúlt időszakban. Helyettük fodrászatok, műkörmösök, fogorvosi rendelők nyíltak, ezek remélhetően vonzó úti céljai lehetnek a turistáknak. El kell ismerni – mondta Almássy –, hogy a város hagyományos látványosságai, mint például a Tűztorony, eléggé megkoptak, és Sopronnak nincs termálfürdője vagy más olyan turistacsalogató sajátossága, amely a környező településeken ne lenne megtalálható. A város kitörési pontokat keresett ebből a helyzetből és a fő teendőket meg is fogalmazta idegenforgalmi stratégiájában. Új „csapásirány” lehet például Sopron Liszt-kultuszának hangsúlyozása, borkultúrájának fellendítése, illetve a néphagyományok felelevenítése. Ezenkívül egyre nívósabbá kívánják tenni fesztiváljaikat, rendezvényeiket – sorolta az igazgató. A borkultúra kiteljesedésében segíthet, hogy a Sopron környéki borvidéken vannak a hazai kékfrankos borok gyökerei. A város nemzetközileg levédett névvel rendelkezik, eszerint: „A kékfrankos fővárosa”. Napóleon hadainak katonái is ezt a bort iszogatták, amikor a magyar határhoz értek. Mindezek szellemében a város itthon és a határainkon túl elkezdte erősségeinek erőteljes propagandáját. Az említett kitörési pontok mellett a konferenciaturizmus fejlesztését, a Fertő-tó vidékének jobb kihasználását, az ottani szolgáltatások fejlesztését, kerékpárutak építését is megemlítette a teendők között Stöcker Tamás, a polgármesteri iroda vezetője. Meggyőződése, hogy az uniós csatlakozás hosszabb távon tovább erősíti Sopron idegenforgalmát. Almássy elmondása szerint, az elmúlt évek rossz gazdálkodása és az ismeretes Globex-ügy miatt a város anyagi erőforrásai meglehetősen szűkösek. (Sopron 4 milliárd forintja bánja az elhibázott Globex-befektetést). Ez további indokot szolgáltat a hosszú távú idegenforgalmi stratégia kialakítására, a további fejlesztésekre, hiszen a turizmus jó bevételi forrásnak is ígérkezik. A város önkormányzata parkok, közterületek felújítását is tervezi. A Deák teret – amely 700 méteres hosszúságával Közép-Európa leghosszabb terének számít – 600 millió forintból újítják fel. Ehhez már előteremtették a szükséges önrészt, a fennmaradó összeget pedig PHARE-, illetve a Nemzeti Fejlesztési Hivatalhoz benyújtott pályázatokból kívánják biztosítani. Az önkormányzat az idén 50 millió forintot irányzott elő közvetlenül a fejlesztésekre, ezenkívül támogat számos rendezvényt és hozzájárul több Sopront népszerűsítő kiadvány költségvetéséhez is. Almássy úgy véli, egy évtized alatt érhetnek be a most elkezdett munkálatok gyümölcsei. Az 1-2 évre szóló, azonnali teendőket összefoglaló program már készen van. Ebben egyebek mellett 2006-ig tartó városmarketing-kampánysorozatot is elindítanak, de az igazi turisztikai látványosságok, a valódi új értékek létrehozására, az ezekhez szükséges anyagi bázis megteremtésére 3–5 éves munkát kell áldozniuk.