Az elmúlt hónapok tőzsdei visszaesését kihasználva alaposan feltankoltak hazai részvényekkel a hazai befektetők, miközben a külföldiek csökkentették portfóliójukban a magyar papírok arányát. A Napi Gazdaság cikke Feltehetőleg a magánnyugdíjpénztárak részvényfeltöltési kötelezettsége is közrejátszik abban, hogy a pesti tőzsde A kategóriás részvényeinek közel 19 százaléka van már magyar kezekben, miközben a külföldi tulajdonban lévő papírok aránya 75 százalékra csökkent. Számításunkban az eddig negyedéves gyorsjelentést publikáló A kategóriás cégek március végi adatait vetettük össze a 2007. márciusi hasonló számokkal. (Az így adódott értékek - mivel nem tartalmazzák három A kategóriás és valamennyi B kategóriás társaság adatait - némileg eltérhetnek az MNB által negyedévenként közölt statisztikától.) Az eredmények a korábbi depressziós időszakokban tapasztaltak fényében nem meglepőek, a külföldiek kitettsége eddig valamennyi komolyabb bessz esetén csökkent. Illetve, némileg fordítva is igaz az ok-okozati összefüggés, azaz épp a külföldiek kiszállása vezetett el az árfolyamok visszaeséséhez. A külföldiek által eladott papírok legnagyobb részét a magyar intézmények szívták fel, sőt ők vették meg a tőzsdei cégek által eladott saját részvényeket is. (Ez utóbbi adatban azonban főleg az OTP-nek és az MFB-nek átadott Mol-csomagok hatása tükröződik.) A blue chipek mindegyikénél nőtt a magyar intézmények súlya. Az OTP-nél az egy évvel korábbi 15 millió darabról 24,4 millió darabra emelkedett a magyar cégek kezében lévő részvényszám, ami persze eltörpül a külföldi kezekben lévő 216 millió darabhoz képest. A Molnál 5 millió darabról 20 millióra nőtt a hazai intézmények tulajdonában lévő papírok mennyisége, Magyar Telekomból pedig 51 millió helyett 63 milliót tartottak. A Richternél 1,3 millióról 1,8 millióra nőtt a magyar intézményeknél lévő részvények darabszáma 2007 márciusa és 2008 márciusa között. Az adatokból kiderül, hogy az árfolyamok meredek zuhanását sikerült viszonylag jól átvészelnie a magyar kisbefektetői rétegnek, arányuk a tőzsdei kapitalizáción belül nem csökkent, tehát összességében nem hoztak rosszabb döntéseket, mint a jóval kiterjedtebb elemzői háttérrel rendelkező intézményi befektetők. (Ez nem azt jelenti, hogy nem akadt olyan, aki akár a teljes tőkéjét elbukta, csak esetleg azt, hogy a bukásával szemben álló nyertes szintén magánszemély volt.) A korábbi idősorokat is figyelembe véve úgy tűnik, a tőzsdei részvények 4-5 százaléka van stabilan magánbefektetők kezében, ami csak nagyobb fellendülések esetén ugrik meg valamelyest, amikor már "a zöldséges is részvényt vásárol". Az A kategória kapitalizációja egyébként az említett időszak alatt bő tíz százalékkal, 6950 milliárdról 6239 milliárd forintra esett. Ebből a magyar cégek március végén összesen 907 milliárd forintnyi részvénnyel rendelkeztek, mintegy 300 milliárdnyival többel, mint egy évvel korábban. Magánszemélyeknél 263 milliárdnyi papír volt (lakosonként mintegy 26 ezer forint - a csecsemőket is beleértve), miközben a külföldi befektetők 4717 milliárd forintnyi részvény felett diszponáltak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!