A tőzsde vezetői szerint bővítené az intézményi és a lakossági befektetői kört a kibocsátói bázis erősítése állami tulajdonú cégekkel, nőne a belső finanszírozási potenciál, ami hozzájárulna a gazdasági növekedéshez, annak eredményeként pedig újabb cégek lépnének a tőkepiacra.

Az erős tőkepiac fontos a reálgazdaság növekedéséhez, ahol a piaci kapitalizáció (a tőzsdei cégek piaci értéke) nagyobb, ott az egy főre jutó GDP is magasabb. A tőzsdére lépés (IPO) egy európai tanulmány szerint jelentősen növeli az átlagos árbevételt és segíti a munkahelyteremtést is - fejtették ki az eseményen.

Szécsényi Bálint elmondta: egy erős tőkepiac belső és külső forrásokat jelent a hazai vállalatok számára, megtarthatják a pénzügyi függetlenségüket, eladósodás nélkül növekedhetnek. További előny, hogy a cégvezetés hazai kézben marad, magyarországi központú regionális vállalatok jöhetnek létre (mint például az OTP és a Richter). A tőzsdére bevezetett cégek átláthatóak, ellenőrizhetőek, így fehéredik a gazdaság. A vállalati profitokból pedig a magyar családok is részesülhetnek a megtakarításokon keresztül.

Fontos, hogy legyenek olyan részvények, amelyek felkeltik a befektetők érdeklődését. Ha jó sztorik vannak, az egyre növekvő hazai befektetői megtakarítás állomány arra fordítható, hogy beindítsa a gazdaságot. Az alacsony kamatkörnyezetben a befektetők a magasabb hozamok irányába mozdulhatnak, akár külföldre is mehetnek, ami a legrosszabb a helyi gazdaság szempontjából.

A tőkepiaci lehetőségek kihasználásához a hazai befektetői réteg erősítése, a részvénypiaci kínálat bővítése, a termékek likviditásának a növelése szükséges. Utóbbira példaként a Masterplastot említették, amely tőzsdei aukcióval szélesítette befektetői körét.

Nagyon fontos a szabályozói környezet fejlesztése is, hogy még versenyképesebb legyen. A tőzsdei bevezetésekhez így direkt vagy indirekt támogatást lehetne adni, hogy minél több cég választhassa ezt, hiszen a kisebb cégeknek néhány tízmillió forint is sokat számít. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő vállalatok piacra lépése is nagyon fontos volna ahhoz, hogy aktívabb, hatékonyabb tőkepiac jöjjön létre.

Katona Zsolt hozzátette: elengedhetetlennek tartják egy kkv piaci szegmens létrehozását a BÉT-en. A növekedési hitelprogramhoz (nhp) hasonlóan egy növekedési tőkepiaci programot is be lehetne vezetni uniós vagy költségvetési forrásokból, esetleg jegybanki támogatással. Ez lehetne vissza nem térítendő támogatás, tőkegarancia vagy például jegyzési garancia.

A tájékoztatón elmondták: tavasszal a brókerbotrányok ellenére trendforduló következett be, mind a BUX értéke, mind a forgalom emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a külföldi alapoknak, amelyek rájöttek arra, hogy a lengyel és cseh papírokhoz képest a magyar blue chipek alulárazottak. Ezt segítette az orosz-ukrán válság enyhülése, a makrogazdasági mutatók javulása, továbbá az, hogy egyre inkább javultak a felminősítés kilátásai. A lakossági befektetők aránya is jelentősen emelkedett ebben az időszakban.

A Danubius kivásárlására számítani lehetett a BÉT vezetői szerint, a fő tulajdonos már hosszú ideje gyűjtögette a részvényeket. (A Danubius hétfőn jelentette be, hogy az egyesült királyságbeli CP Holdings Ltd. benyújtotta jóváhagyásra a Magyar Nemzeti Bankhoz a Danubius Hotels Nyrt. összes törzsrészvényére vonatkozó önkéntes nyilvános vételi ajánlatának dokumentumait.) A BÉT az idén két tőzsdei bevezetésre számít.

A 25 éves évforduló kapcsán a tájékoztatón ismertettek néhány érdekes számot is. Így elhangzott, hogy a negyed évszázad alatt a 180 ezer milliárd forintnyi tőzsdei forgalomban a jelenlegi magyar GDP közel ötszöröse fordult meg, ez összesen 28,6 millió kötést eredményezett az azonnali és 8,5 milliót a származékos piacon. A rekord kötés - 218 milliárd forint - 2006. május 29-én volt a Mol részvényeiben, a BUX pedig 1998. szeptember 24-én nőtt a legnagyobb mértékben (14,6 százalék), és 1997. október 28-án csökkent a legnagyobb mértékben (-16,5 százalék).

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!