Büntethető a számlanyitási kötelezettség elmulasztása
Módosultak a bankszámlanyitási kötelezettség szabályai 2000. július 1-jétől. A változás szerint a bankszámlák közötti elszámolás útján történő kifizetést akkor kell teljesítettnek tekinteni - ha törvény, kormányrendelet, illetve a felek másként nem rendelkeznek -, amikor a pénzösszeget a jogosult bankszámláján jóváírták.
Bankszámla nyitására kötelezettek - és mulasztás esetén bírsággal sújthatók - a belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek. Utóbbiakon az egyéni vállalkozókon kívül az adószámmal rendelkező, áfakörbe bejelentkezett nem egyéni vállalkozó természetes személyek is értendők.
2000. január 1-jéig az adózónak a megnyitott bankszámlája számát a megnyitástól számított 15 napon belül kellett bejelentenie, ám ha számlanyitási kötelezettségét elmulasztotta, az adóhatóságnak nem volt szankcionálási lehetősége. Az adózás rendje ez év elejétől úgy módosult, hogy a számlanyitásra kötelezett adózónak a bankszámláját az adószám kiadását követő 15 napon belül meg kell nyitnia, és a számlaszámot a megnyitástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az adóhivatalhoz. Ezáltal büntethetővé vált nemcsak a számlaszám bejelentésének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, hanem a számlanyitási kötelezettség elmulasztása is.
Az adóhatóságnak az adózót a nyilvántartásba vételétől számított 30 napon belül értesítenie kell. Mivel a pénzintézetet is terheli adatszolgáltatási kötelezettség a nála megnyitott pénzforgalmi jelzőszámokról, előfordulhat, hogy a nyilvántartásba vételről szóló értesítés már tartalmazza az adózó bankszámlaszámát is, holott ő még nem jelentette be azt az előírt változásbejelentő nyomtatványon. A mulasztás ebben az esetben is fennáll, a bank értesítése nem mentesíti az adózót számlaszámának bejelentési kötelezettsége alól. A bejelentési, a változásbejelentési, az adatszolgáltatási kötelezettség késedelmes teljesítéséért a magánszemély adózó a mulasztás súlyához igazodóan nullától 50 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanezen kötelezettségek nem teljesítéséért a bejelentésre való felszólítással együtt a fenti összegek duplája róható ki. Ha az adózó észleli a mulasztását, és a számlaszámot késedelmesen jelenti be, a mulasztási bírság alól nem feltétlenül mentesül, de mindenképpen a kisebb tétel szabható ki rá, valamint a bírság összegének meghatározása során az adóhatóság az önkéntes teljesítés tényét figyelembe veszi. Ha felhívásra sem teljesít, akkor ismételt bírság kiszabására van lehetőség. A bírság ellen fellebbezni lehet, és mérsékelhető, akár el is törölhető. Nincs helye mulasztási bírságnak a késedelmi pótlékkal együtt, illetőleg akkor, ha az adózó a mulasztását annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Erre természetesen csak a határidő elmulasztásakor van mód.
Természetesen a számlanyitásra nem kötelezett adózó az adóbefizetéseit továbbra is csekken teljesíti, és lakcímre is kérhet kiutalást. A visszaigényelhető adó kiutalását az adózó nem kérheti az üzleti partnereivel fennálló kötelezettségeinek teljesítésére vagy a családtagja bankszámlájára, nem vele élő családtagja címére (például személyijövedelemadó-túlfizetés utalását gyerektartásra a volt feleségnek). Amennyiben visszautalást kér, ám az általa megadott számlaszám a bank adatszolgáltatása szerint már lezárt, azaz megszűnt, erről az adóhatóság az adózót értesíti. Az adózónak lehetősége van a pénzintézettől kérni a banki bejelentés módosítását vagy igazolást kérni a számla működéséről, amit az adóhivatalnak be kell mutatnia. Ezáltal a kiutalásnak nem lesz akadálya.
HALMAI ANIKÓ, AZ APEH MUNKATÁRSA
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.