A társas vállalkozás a várható nyereségből osztalékelőleget is fizethet, ilyenkor a fizetendő adó 20 százalék. Az osztalékelőleg címén felvett összeg a mérlegkészítés időpontjában válik a társaság erre vonatkozó döntése alapján osztalékká, tehát végleges jövedelemmé. A megszavazott osztalékot külön adózó tőkejövedelemként az osztalékfizetésről szóló döntés évéről készített személyijövedelemadó-bevallásban kell szerepeltetni. Ha a társaság élni kíván az osztalékfizetés lehetőségével, a nyereséget a tulajdonrészek arányában kell a tagok között felosztani, de a tagok ettől eltérő módon történő felosztásáról is megállapodhatnak. Az osztalék külön adózó jövedelem, amely után az adó mértéke 20 és 35 százalék. Húszszázalékos adó alá esik az osztaléknak az a része, amely nem haladja meg a jogosult magánszemély vagyoni betétje arányában a társas vállalkozás (értékelési tartalékkal csökkentett) saját tőkéjéből rá eső résznek és az osztalékmegállapítás évének első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének a szorzatát. A társas vállalkozás saját tőkéjén az arról az időszakról készített számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt. Az így kiszámított összeget meghaladó osztalékrész után a 35 százalékos adókulcsot kell alkalmazni, amelyet még további 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhel. A korábbi évek eredménytartalékát az osztalékfizetésre akkor lehet felhasználni, ha az adott évi eredmény nem vagy nem egészében fedezi a megszavazott mértékű osztalék kifizetését. Az ügyvédi iroda tagjainak fizetett osztalék adójának megállapításakor nem a vagyoni betétjük a kiindulópont, hanem vagy az osztalékfizetés időpontjában fennálló taglétszám arányában kell az egy tagra jutó vagyoni értéket megállapítani, vagy választásuk szerint az osztalékmegállapítás évét megelőző adóévben a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett összeget kell alapul venni. A kétféle módszer közötti választásra az iroda tagjai csak egységesen, egyformán jogosultak, azzal a feltétellel, hogy a választás évében és az azt követő két évben nem lehet eltérni az általuk választott osztalékadó-megállapítási módszertől. Osztaléknak tekintendő az adózott eredménynek a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének emelésére fordított összeg is (tehát a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott vagy jóváírt értékpapír névértéke), illetve a jegyzett tőke emelése keretében a korábbi értékpapír új névértékéből az emelés összege. Ez után az adó mértéke egységesen 20 százalék. Mivel ilyen esetekben általában pénzkifizetés nem történik, ezért a kifizetőnek az adóévben teljesített soron következő kifizetésekor kell az adót levonnia. Ha ilyen az év végéig nem történik vagy a kifizetés nem fedezi az osztalékadót, akkor azt a magánszemélynek kell az adóhatósággal rendeznie az éves adóbevallása benyújtásakor. A jegyzett tőke emelésének van a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti adómentes esete is, az ilyen értékpapír után csak egy későbbi elidegenítés esetén kell a vállalkozásból kivont jövedelmek 20 százalék mértékű adóját megfizetni. Vassné Halmai Anikó