A részvényesre a jogok és a kötelezettségek akkor háramlanak át, ha az értékpapírokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott letéti, illetve tulajdonosi igazolás, illetve maga az értékpapír a birtokába kerül, illetve névre szóló részvény esetében a fentieken túl a részvénykönyvbe való bejegyzése is megtörtént. A névre szóló részvény esetében ez különösen azért fontos, mert a részvénykönyvbe való bevezetésig - tehát mindaddig, míg a részvény új tulajdonosa a névre szóló részvény vonatkozásában tulajdonjogát be nem jegyezteti a részvénytársaságnál - a társaság a korábban bejegyzett tulajdonost tekinti részvényesének, a tulajdonosi jogok gyakorlására is azt tekinti jogosultnak. Máris felmerül a kérdés, mi a helyzet, ha egy részvénynek több tulajdonosa van, egyáltalán lehetséges-e ez? A hatályos jogszabályok szerint igen. A részvényen is fennállhat közös tulajdon, de a részvényesek jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, mivel a társasággal szemben egy részvényesnek tekintendők. Más a helyzet a kötelezettségekkel, ha a részvény több személy közös tulajdonában van. Ez utóbbi esetben a tulajdonközösségben lévő társak egyetemlegesen felelnek a részvényeseket terhelő kötelezettségekért, azaz tulajdoni részarányuktól függetlenül, bármelyiküktől követelhető a teljes kötelezettség teljesítése. Miként gyakorolhatja a részvényes jogait és teljesítheti kötelezettségeit? Természetesen elsődlegesen személyesen, ugyanakkor a részvényes jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Fontos rögzíteni, hogy a részvényesnek nem lehet meghatalmazott képviselője a részvénytársaság igazgatóságának tagja vagy vezérigazgatója, illetve a felügyelőbizottság tagja vagy a részvénytársaság könyvvizsgálója. Ugyanakkor természetesen az előbbiek - saját jogukon, saját részvényükkel, illetve törvényes képviselőként - eljárhatnak a részvényesi jogok gyakorlása körében. A képviseletre szóló meghatalmazást a korábban már tárgyalt alakszerűségek megtartásával, tehát közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában lehet megadni. A meghatalmazás érvényessége általában vagy egy közgyűlésre vagy meghatározott időtartamra, illetve a törvény szabályozása szerint ez utóbbi esetben legfeljebb 12 hónapra szólhat. Az egy közgyűlésre adott meghatalmazás érvényessége kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre is, ilyen esetben tehát a korábban - tehát a megkezdett, de felfüggesztett, illetve a határozatképtelenség miatt meg nem tartott közgyűlésre - adott meghatalmazás kiterjed a folytatott, illetve megismételt közgyűlésre is. A meghatározott időre adott meghatalmazással a meghatalmazott a részvényes jogaival és kötelezettségeivel a meghatalmazásban jelölt időtartamon belül, de legfeljebb a meghatalmazás megadásától számított 1 éven keresztül élhet. Egy részvényesnek - tekintet nélkül arra, hogy esetleg több részvénye van-e - csak egy képviselője lehet, de egy képviselő akár több részvényest is képviselhet a társasággal szemben. MÉSZÁROS ISTVÁN SÁNDOR ÜGYVÉD