A fiatalok médiafogyasztása alapvetően a szórakozásra és interakcióra épül, ma már egyre kevesebb szerep jut a hagyományos hír- és tartalomszolgáltatásnak. A 18-29 év közötti korosztály leginkább azokat az információkat hiszik el, amelyeket a szüleiktől, barátaiktól és tanáraiktól hallanak, legkevésbé pedig azokban bíznak meg, amelyekkel a különböző reklámokban találkoznak.

A tömegmédiának és a közösségimédia-felületeknek minden korábbinál erőteljesebb szocializációs és tudatformáló szerepe van. Több millió embert érint, mégis a társadalom túlnyomó része nem realizálja ennek a fontosságát – mondta Farkas Gergely, a Fiatalok a Nemzetért Alapítvány vezetője a szervezet konferenciáján, amelynek témája a fiatalok és a médiatudatosság közötti kapcsolat volt.

Függőség, adathalászat, digitális bűncselekmények, álhírek – többek között ezeknek a veszélyeknek is ki vagyunk téve, ha nem vagyunk médiatudatosak, a gyermekeknél és fiataloknál még nagyobb a rizikó.

Az eseményen bemutatták „A fiatalok és a médiatudatosság” című kutatás eredményeit, amelyet a 18-29 éves korosztályban mértek. Néhány fontosabb adat:

  • A fiatalok 45 százaléka függőnek tartja magát a digitális eszközök használatában, 58 százalékuk pedig nehezen bírja ki, ha egy órán át nem nézhet rá a telefonjára.
  • Túlnyomó részük nem fogyaszt hagyományos televízióadókat és nyomtatott újságokat, helyette az online tartalmakat választják. A médiumok között az internetes videómegosztók, chat modulok és az internetes híroldalak, közösségimédia-platformok, streamingek vezetnek.
  • A közösségi médiában a leggyakrabban a YouTube-ot, Instagramot, TikTokot és a Facebookot használják.
  • A válaszadók túlnyomó többsége (91 százalék) vélekedik pozitívan saját képességeiről a kritikus gondolkodás és az információszűrés terén, másokról azonban a megkérdezettek mintegy háromnegyede (74 százalék) negatívan ítéli meg mások képességeit.
  • Az elsődleges információforrásuk a család és a barátok, egyre inkább elhatárolódnak az online tértől, másodlagos forrásokból tájékozódnak.
  • A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerint mindenki influenszer, akik képes hatással lenni a követőire, ismerőseire – egyszóval más személyekre. A fiatalok több mint fele követ ilyen személyt/személyeket, nekik még nagyobb felelősségük van abban, hogy mit tesznek közzé – erről a témáról korábbi cikkünkben részletesen is írtunk.
  • A kérdőív kitöltőinek kétharmada úgy véli, nem szerepelnek kellő súllyal a magyar oktatásban a médiában elérhető tartalmak hitelességéről, illetve az információk megszűréséről szóló oktatás. Többségük úgy gondolja, a szülőknek van a legnagyobb szerepe a médiatudatosságra való nevelésben.

A kutatás módszertanát és a részletes eredményeket itt olvashatja el.

Kockázat, kritika

A függőségnek rengeteget kockázata van – ezekről már Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója beszélt. Ezek lehetnek egészségügyi kockázatok, mint például a fizikai vagy szellemi aktivitás csökkentése, illetve az információs túlterheltség. Pszichológiai kockázatok is vannak: az információs technológiától való függőség vagy torz elképzelések kialakulása a fogyasztásról és életminőségről. Társadalmilag a személyes adatok veszélyeztetése, kommunikációs zavarok, valamint erkölcsi és etikai konfliktusokba való belekeveredés kockázata merülhet fel.

A fiatalokkal szembeni jellemző kritika a tudatosság hiánya, az egyoldalú fogyasztás és a túlfogyasztás. Korábbi felméréseikből kiderült, hogy szükség van külön médiaoktatásra, ráadásul a család és az iskola domináns szerepe is kirajzolódott, de az állam szerepe is hasonlóan fontos.

A 18-29 éves korosztályból kevesebben fogalmaznak meg közéleti, politikai véleményt, a többség ebben egyáltalán nem nyilvánul meg a közösségi médiában. Az Ifjúságkutató nagymintás kutatása rámutatott, a legtöbben nemzeti vagy uniós szinten szabályoznák a platformokat.

Kép: Getty Images / Jiangang Wang

Veszélyes az önálló eszközhasználat

Ijesztő adat, hogy a 12-18 év közöttieknél az önálló használat a leggyakoribb (56 százalék), ami a védtelen gyermekeknél nagyon veszélyes lehet.

Pelle Veronika, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) médiakutatója és az NMHH médiatudatosság-szakértője szerint nemcsak a kockázatok elkerülése, hanem az előnyök kihasználása is fontos.

A Digital Parenting 2020-as kutatásából kiderült, hogy minden korábban kezdődik: a 7-8 évesek között három év alatt megduplázódott a telefonnal rendelkezők száma. Ezek többsége ráadásul okostelefon, amely előfizetéssel is rendelkezik. A közösségi médiában jelenlévők aránya pedig megháromszorozódott a 7-16 éves korosztályban. 11 évesen ráadásul többségük már fenn van, sőt 7 éves gyerekeknek is van már fiókja, hiszen könnyen ki lehet játszani a kor igazolását. Az azonban, aki kikerüli ezeket a küszöböket, könnyen találkozhat olyan tartalmakkal, ami nem a korosztályának megfelelő.

Nincsenek jelen a szülők

A TikTok egyre népszerűbb a fiatalok körében, a szülőknek mégis csak 4 százaléka használja azt. A többi közösségi oldalnál sem sokkal jobb a helyzet, mindössze az esetek 30 százalékában ismerőse egymásnak a szülő-gyermek.

A szülők többféle stratégiát választhatnak: korlátozhatnak és tilthatnak, ellenőrizhetnek, aktív mediációt folytathatnak vagy technikai korlátozást is bevezethetnek. A korlátozás kapcsán az NMHH médiatudatosság-szakértője elmondta, nem az időkorlátra kellene helyezni a hangsúlyt, helyette az internet használatának módját kellene korlátozni. Ezeket a módszereket egyébként ötvözni kell, a gyermekkel a használat előtt, közben és után is beszélgetni kell.

A lényeg, hogy aktív stratégiát kell folytatni, mert a kutatások azt bizonyítják, hogy azok a gyermekek sokkal médiatudatosabbak lesznek, akikre a szüleik minőségi figyelmet szentelnek.

Sokszor ugyanis úgy tűnhet, hogy a „digitális bennszülött” gyermekek jobban használják az eszközöket, mint a felnőttek, ezért 12 éves kortól a szülők 75 százaléka elengedi a gyermeke kezét digitális értelemben. A technikai jártasság azonban csak egy dimenzió.

Ismeretlenek a neten

Az online ismerkedés is veszélyes lehet, különösen a gyermekeknek – ugyanis az ismeretlenek kapcsolatba lépési szándéka három év alatt a duplájára nőtt, minden tizedik gyermek visszajelöli az ismeretlen profilokat. Azok körében egyébként sokkal kisebb volt ez az arány, ahol a szülők beszéltek erről a gyerekkel.

Az anonim chatet használó gyermekek száma is megnőtt, a 11 évesek 23 százaléka, 15 éveseknek pedig közel fele használt már ilyen platformot. Itt a legnagyobb kockázat abban rejlik, hogy a kiskorúak kötődni kezdenek az ismeretlen chatpartnerükhöz.

Az intim fotók küldése egy adott szerelmes helyzetben nem tűnik rossz ötletnek, de később könnyen visszaélhet vele a másik fél – ezeknek az eseteknek igen nagy része pedig gyermekekhez kötődik.

„Tájékozódjunk, figyeljünk oda rájuk, beszélgessünk velük” – zárta előadását Pelle Veronika.

Az NMHH figyelemfelhívó kampányai mellett a gyerekaneten.hu-n részletes információkat olvashat a témáról, amennyiben már sérelemkezelésre van szükség, a jogsérelemről való bejelentést az Internet Hotline oldalon keresztül teheti meg.