Sabine Hossenfelder fizikus egy hajmeresztő elmélettel állt elő, aminek nagyon is szilárd fizikai alapjai vannak. Giorgi Dvali fizikus elképzelése szerint ugyanis a világűrben található fekete lyukak nem csupán elnyelik az információt, hanem maguk is kvantumalapú számítási központokként működnek. De mi az alapja ennek az elméletnek?

Dvali szavai alapján megkérdőjelezhető az a fizikai feltevés, hogy a nagyobb energia minden kisebb méretskálákat tár fel. Ezen az elven működnek a mikroszkópok és a részecskegyorsítók is. Azonban az elmélet szerint ha az energia egy bizonyos hatáért átlép, akkor a még kisebb struktúrákba már nem nyerünk betekintést – írja a Rakéta.

Ez a fordulópont ahhoz az alapvető korláthoz vezet, hogy a nagy energiájú vizsgálatok egy idő után nem hogy többet mutatnak, hanem éppen elrejtenek. Vagyis ennek alapján a kvantumvilág legkisebb mérettartományai szorosan összefonódnak a gravitáció nagyléptékű viselkedésével. A szakirodalom nyelvén ezt az ultraibolya és az infravörös tartományok összekeveredésének nevezik. Így a fekete lyukak azon túl, hogy összeomlott csillagok, a gravitáció kvantummaradványai is.

Ugyanakkor korábbi feltételezésekkel szemben, miszerint a fekete lyukak megsemmisítik az információt, egyre többen vélik manapság úgy, hogy igazából megőrzik azt, igaz, erősen összekevert formában. Leonard Susskind és Yasuhiro Sekino kutatásai azt mutatják, hogy a fekete lyukak rendkívül gyorsan átalakítják elosztott kvantuminformációvá a beérkező anyagot az eseményhorizontjuk felszínén.

Vagyis lényegében úgy működnek, mint egy számítógép processzora.

Ha pedig ez valóban így van, akkor Dvali szerint ennek a lehetőségét kiaknázhatja egy idegen civilizáció, és számítógépként használhat fekete lyukakat.

Víz alatti ufóállomásra lettek figyelmesek Kaliforniánál – videó

Frissen debütáltak azon képsorok, melyeken egy ufóspecialista szerint valójában földönkívüliek állomását látni.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.