Egy év alatt, 1999 decemberétől 2000. december 1-jéig 383 .com-vállalkozásnál 31 056 állás szűnt meg az Egyesült Államokban, és ez a tendencia felerősödött, ahogy a tőkepiac megvonta feltétlen bizalmát az új gazdaságtól. A megszűnt állásokból 8789 főt a felmérés utolsó hónapjában, 2000 novemberében bocsátottak el. A leépítő vállalkozások 17 százaléka azóta tönkrement - állítja a Challenger, Gray & Christmas outplacement tanácsadó cég. Idén januárban az internetes cégek rekordszámú, 12 828 állás megszűnését jelentették be. Bár az elbocsátottak csak töredékét teszik ki az Egyesült Államok internetes tartalom- és infrastruktúra-szolgáltató szektorában foglalkoztatott 650 ezer alkalmazottnak, továbbá a 2000. szeptemberi adatok szerint a technológiai iparágakban összesen 2,5 millió amerikai dolgozott és az amerikai munkaerőpiac a januári 4 százalékos munkanélküliséggel még mindig kedvezőbb képet mutat, mint 30 éve bármikor, ez a kis megrázkódtatás is elég volt ahhoz, hogy megváltozzon a hangulat és a munkavállalók gondolkodása. Az internetes cégeknél megállt a bérek növekedése és - a többi iparághoz képest még így is 15-20 százalékkal magasabb szinten - stabilizálódott. A (papíron legalábbis) dollármilliókat jelentő részvényopciók helyett a magasabb fizetést, a biztos állást és a stabil pénzügyi háttérrel rendelkező munkáltatót részesítik előnyben a munkavállalók. Korábban a frissen végzett harvardi diákok, a multinacionális cégek közép- és felső vezetői, a nagy tanácsadó cégek konzultánsai jól fizetett és biztos jövőt ígérő állásokból mentek internetes cégekhez, majd néhány havonta egyik .com-vállalkozástól a másikhoz igazoltak, mert mindegyiknél egyre jobb ajánlatot kaptak. Mára az állásváltoztatások üteme lelassult. A munkavállalók óvatosabbak lettek, ismerni akarják az új munkaadó finanszírozási forrásait, stratégiáját, készpénz-felhasználási mutatóit (burn rate), nem érik be az első nyilvános kibocsátás (IPO) ígéretével és a részvényopciós csomagjukra vonatkozó ígéretekkel. Miután a gyors meggazdagodás lehetősége eltűnt, a szakemberek többsége ismét elkezdett karriert építeni. A klasszikus üzleti iskolák MBA-kurzusain a hallgatók száma az utóbbi két-három évben stagnált, 2000 második felétől azonban alig tudják állni az „e-gazdaság menekültjeinek” rohamát. Még a munkájában kihívást látó, biztos állással rendelkező, vezető .com-vállalkozók is diplomát akarnak szerezni a biztonság kedvéért. Sokan viszont nem érzik távlatokat nyújtónak a helyzetet és azt tervezik, hogy kiszállnak a bizonytalanná váló e-üzletből. A virginiai Darden Business Schoolban tavaly októberben 46 százalékkal több felvételiző volt, mint 1999-ben, a nagy presztízsű business schoolokba átlagosan 15 százalékkal jelentkeztek többen, mint egy évvel korábban és a jogi képzésre jelentkezők száma is emelkedik. A verseny nagyobb, mint valaha. A Columbia egyetem a jelentkezők 12, a Darden 19 százalékát vette fel, annak ellenére, hogy a felvételizők teljesítménye jobb volt, mint a korábbi években. A .com-pályát elhagyóknak azt kell tapasztalniuk, hogy a start-upoknál szerzett tapasztalat már nem annyira ritka és keresett, mint amikor még senki sem tudta, mi is az az új típusú üzletfejlesztés. A menedzsmentiskolák elefántcsonttornyaiban szerzett magas szintű üzleti tudás felértékelődött, a tisztán .com-os múlttal rendelkezők pedig gyengébb pénzügyi, matematikai ismeretekkel rendelkeznek, mint amelyet a pénzügyorientált, „nehézsúlyú” business schoolok elvárnak. A bukás pedig a nagyon toleráns amerikai környezetben sem egyenlő többé a tapasztalatszerzéssel és a bátorság próbájával. Az ex-.com-osok ma internetes cégük neves multinacionális vállalatokkal kötött szerződéseit mutatják fel alkalmasságuk bizonyítékaként. Azok a szakemberek, akik korábban az első diploma megszerzése után nem szívesen töltöttek újabb két évet a hagyományos (nappali tagozatos) amerikai MBA-iskolák padjaiban - minthogy egy jobb állásban évi 150 ezer dollárt kereshettek, az IPO előtti .com-cégeknél szerzett részvényopciókkal pedig rövid idő alatt dollármilliókat szakíthattak -, az utóbbi hónapokban túl sok horrorsztorit hallottak a gyors érvényesülés sikertelenségéről, ezért ma már nem egy, hanem tíz évre terveznek. (NAPI)