Egy hónap múlva kiderül, mennyit értek a tavaly év végi módosítások a béren kívüli juttatásokat illetően. Jelentős változás nem történt, így a munkaadók és munkavállalók döntései biztosan nem okoznak majd drasztikus változást. Az adóemelés - összességében 31-ről 35 százalékra emelkedett januártól a juttatások terhelése - úgy tűnik, nem okozott jelentősebb lemorzsolódást, ezért csak nagyon kevesen szüntették meg a cafetériát. Ez inkább arra az évre volt jellemző, amikor egyáltalán az adó, illetve az adón felüli eho megjelent. Az azonban bizonyos, hogy a munkaadók többsége nem tud többet szánni a juttatásokra, vagyis az emelést kénytelen lesz ráterhelni a munkavállalóra, így a nettó értékű juttatás kisebb lesz.

A 2011-es drasztikus átalakítás után jelentősen visszaesett a teljes béren kívüli juttatásra fordított összeg - hozzávetőleg százmilliárd forinttal csökkent, a teljes összeg tett ki annyit, mint korábban az étkezési utalványoké. Az látszik, hogy az Erzsébet-utalvány egyre több munkavállalóhoz jut el, kérdés azonban, elfogja-e érni a korábbi szinteket - ahhoz nagyjából kétszer annyi utalványt kellene kiadni, mint tavaly.

Az Erzsébet-utalvány kedvezményesen adható értékhatárának felemelése biztosan hozzájárul ehhez. Sokan eleve ebből indulnak ki, s a maradék összegeket szórják el az egyéb juttatásokra. Így a kérdés továbbra is az lesz: Erzsébet mehet maxon? Csak ez már nyolcezer forint lesz, így a többi juttatásra marad majd kevesebb.

A többi juttatási forma sikere azon múlik, mennyire "nem szeretik" a munkavállalók az utalványt, utalványokat. A Szép-kártya is feljövőben van még, vagyis az idén is jelentősebb bővülés várható - a végső cél akár a mostani kártyaszám duplája is lehet, bár a növekedés egyre lassabb ütemű lesz törvényszerűen.

A pénztáraknál reálisan nem várható érzékelhető növekedés. Az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó szabályok nem változtak - itt csak az lehet ösztönző, hogy kiderült, tavaly gyönyörű hozamokat értek el. Az egészségpénztárak esetében bővült ugyan a tagdíj felhasználásának lehetősége, ám ez tömegeket azért nem fog vonzani - a magán egészségbiztosítás díját lehet majd innen is fizetni, ám jelenleg ez nem bír akkor jelentőséggel.

Az önsegélyező pénztáraknál várható ugyan bővülés - a védett fogyasztók rezsit, bizonyos keretek között pedig a devizahitelesek a törlesztőt is fizethetik innen - ám ez legfeljebb a pénztárak méretéhez  és korábbi bevételeikhez képest lehet majd jelentős. A teljes szektorban tíz százalékos bővülés - ami szenzációs eredmény lenne - mindössze 60 millió forint pluszt jelentene, ami a teljes, nagyjából 250 milliárdos béren kívüli juttatásban nem éreztetné hatását.