Frei a Redaktions Netzwerk Deutschlandnek (RND) adott interjúban kifejtette, hogy különböző szakmák esetében eltérő nyugdíjkorhatárokat kellene meghatározni, és a nyugdíjba vonulást a ledolgozott járulékfizetési évekhez is kötni kellene, mivel "nem mindenki képes azonos ideig dolgozni" - írja az MTI. 

Az SPD-hez közel álló közgazdász, Jens Südekum javaslatait követve a CDU-s politikus az interjúban hangsúlyozta, hogy egyes fizikai vagy pszichésen megterhelő foglalkozásokban az emberek korábban elérik a terhelhetőségük határát, míg az úgynevezett tapasztalati szakmákban jellemzően hosszabb ideig lehet dolgozni. Emellett szerinte annak is szerepet kell játszania, hogy valaki milyen életkorban lépett be a munkaerőpiacra.

Frei szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan. Mivel ugyanis míg az 1960-as években átlagosan tíz évig folyósítottak nyugdíjat, és hat aktív dolgozó jutott egy nyugdíjasra, ma az ellátás időtartama meghaladja a húsz évet, miközben már csak két járulékfizető tart el egy nyugdíjast. Ha az állam nem lép közbe, a szociális hozzájárulások aránya a jelenlegi, nagyjából 42 százalékról 48 százalék fölé emelkedhet a következő években - figyelmeztetett.

A kancelláriaminiszter korábban az egészségügyi kiadások visszafogását is szükségesnek nevezte, mondván, Németországnak a világ egyik legdrágább egészségügyi rendszere van, miközben a lakosság egészségi állapota nem kiemelkedő. Frei szerint egyes szolgáltatásokat csökkenteni kell, és erősíteni kellene a háziorvosok "kapuőri" szerepét a szakorvosi ellátáshoz való hozzáférésben.

A nyugdíjrendszer átalakításának kérdésével a kormány által létrehozott nyugdíjbizottság is foglalkozik, amelynek tagjai a nyárig tesznek javaslatot a további reformlépésekre.

A reformok szükségességét más gazdasági fórumokon is hangsúlyozzák: a Zöldek Gazdasági Egyesületének (Wirtschaftsvereinigung der Grünen) elnöke, Karl Haeusgen például a dpa hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy a jelenlegi változtatások nem elegendők, a magas szociális terhek egyre inkább fékezik a beruházásokat.

Januártól jelentősen átalakul a nyugdíjrendszer, eltűnik a 65 éves korhatár is

2026. január 1-től szabadon dönthetünk a nyugdíjas évekről: a nyugdíjba vonulás rugalmas, személyre szabott rendszer szerint történik, a dolgozók saját igényeik szerint hagyhatják abba a munkát. Bővebben >>>