A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkárának, Pleschinger Gyulának küldött levélben a Visa úgy fogalmazott, hogy kidolgozta stratégiáját a Magyarországról való kivonulásra.

A Visa azzal magyarázta a tervezett lépést, hogy a korábbinál kisebb bankközi jutalék (interchange-díj) miatt másfél év alatt 33 százalékkal, közel egymillió darabbal csökkent a Visa kártyák száma, és a visszaesés üteme gyorsul.

A folyamat előzménye: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2008-ban összesen 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a szerinte kartellként működő társaságokra és bankokra az EU-ban alkalmazott magas tranzakciós díjak miatt. Ezt követően a Visa 0,2 százalékra csökkentette a tranzakciós díjat (amelyet a fizetéskor az elfogadó bank fizet a kártyát kibocsátó banknak), míg a versenytárs MasterCard 0,6 százalékra, amelynek nyomán a bankok a nagyobb bevétel miatt sorra mondták fel a szerződést a Visával.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint a MasterCard piaci részesedése jelenleg 80 százalék fölé emelkedett.

A Visa szerint a hamarosan egyszereplőssé váló piac azzal fenyeget, hogy a bankkártyás vásárlás jelentősen drágulhat.

Megszólat a Visa

A Visa Europe célja a nemzetközi kártyatársaság csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint, hogy olyan megoldás szülessen, amely egyenlő feltételeket teremt minden részvevő számára, és biztosítja a valódi versenyt. A helyzet megoldása elősegítené az elektronikus készpénzforgalmi szolgáltatások elterjedését, és továbbfejlesztené a magyarországi pénzügyi szektort - hangsúlyozza a nemzetközi kártyatársaság.

A Visa Europe szerint a magyarországi bankkártyaszektorban súlyos piactorzulás tapasztható, ami problémákat okoz a piacnak és a fogyasztóknak egyaránt. A Visa Europe által alkalmazott alacsonyabb mértékű bankközi jutalék (interchange díj) következtében a Visa piaci részesedése az elmúlt években drámai mértékben csökkent. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a Visa piaci részesedése 17,9 százalékra csökkent, míg a MasterCardé 80 százalékra nőtt Magyarországon.

Mindezek következtében a Visa Europe helyzete Magyarországon kritikussá vált, ami rendkívül megnehezíti a vállalat számára, hogy olyan innovatív megoldásokat vezessen be, amelyek előnyösek lehetnek az egész piac, különösen pedig a fogyasztók számára - olvasható a Visa Europe közleményében.

A GVH pontosít

A GVH korábbi, bankközi jutalékok versenykorlátozó megállapítására vonatkozó vizsgálatával kapcsolatban a hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy elsősorban amiatt találta jogsértőnek a vizsgált bankközi megállapodást, mert egységesen kerültek megállapításra a magyarországi belföldi kártyaforgalomban használt bankközi jutalékok a Visa és a MasterCard tekintetében - közölte a GVH. Az eljárás során a felek a megállapodás felmondásáról döntöttek, majd ezt követően mind a Visa, mind a MasterCard saját maga alakított ki és vezetett be a magyarországi belföldi kártyaforgalomban alkalmazandó bankközi jutalékokat.

Az Európai Bizottság (EB) által a Visa betéti kártyáival kapcsolatos bankközi jutalékok miatt indított versenyfelügyeleti eljárás 2010-ben kötelezettségvállalással zárult. A Visa többek között az általa a magyarországi piacra is megállapított betéti bankközi jutalékok csökkentésére, valamint átlagban egy 0,2 százalékos szinten való maximálására kényszerült. Ezzel szemben az EB a MasterCard ügyében még 2007-ben hozott döntése nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely befolyásolta volna a MasterCard nemzeti piacokon kialakított díjstruktúráját, az csak a MasterCard a határon átnyúló tranzakciók során alkalmazott bankközi jutalékait érintette. Ennek következtében a Magyarországon tapasztalt jelentős eltérés a Visa és a MasterCard betéti bankközi jutalékai között a Visa kötelezettségvállalásból eredő árazási korlátjának köszönhető - írta közleményében a GVH.