A Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint a telefonos megbeszélésen Zelenszkij tájékoztatta Johnsont a Donyec-medence helyzetéről és arról a folytatódó küzdelemről, amelynek célja "Ukrajna teljes szuverén területének visszaszerzése", valamint a harcok térségében terjesztett orosz álinformációkkal szembeni fellépés - írja az MTI londoni tudósítója.

Johnson kifejezésre juttatta "az ostromlott Mariupol bátor védői iránt érzett, nem halványuló csodálatát", egyben felszólította Oroszországot, hogy a hadifoglyokkal az őket megillető méltósággal és tisztelettel bánjon.

Kapcsolódó

A megbeszélésen a brit kormányfő felidézte, hogy London a közelmúltban 1,3 milliárd font (csaknem 600 milliárd forint) értékű újabb katonai segélycsomagot állított össze Ukrajna számára. A Downing Street szóvivője szerint a csomagban ezúttal messzehordó tüzérségi eszközök, hajók ellen bevethető szárazföldi indítású rakéták és drónok szerepelnek.

Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz háború február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket, az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónokat, több ezer éjjellátó berendezést és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszereket adott át az ukrán hadseregnek.

A csütörtöki telefonos megbeszélésen Boris Johnson és Volodimir Zelenszkij megállapodott arról is, hogy erősítik az együttműködést a szövetséges országokkal, köztük az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Németországgal az Ukrajna számára hosszabb távon kidolgozandó biztonsági struktúra elemeinek meghatározása érdekében.

A brit kormányfő komoly aggályainak adott hangot amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "gyáva, semmivel nem törődő módon" blokád alatt tartja Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, és emiatt a fejlődő térségben is drágulnak az élelmiszerek.

A brit miniszterelnök és az ukrán államfő áttekintette, hogy milyen lehetőségek vannak a kritikus fontosságú szárazföldi és tengeri útvonalak megnyitására az ukrajnai gabona exportja előtt, és kölcsönösen kötelezettséget vállaltak arra, hogy utasítják stábjaikat a következő lépések sürgős meghatározására.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató konglomerátum feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni elemzőstábjának friss kimutatása szerint Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből az ukrán gabonaexport csaknem 90 százaléka, a napraforgóolaj-kivitel 70 százaléka, a fémexportnak több mint a fele indult a célállomások felé az átfogó orosz támadás előtt.

Ha Ukrajna hosszabb időre elveszíti hozzáférését e kikötőkhöz, az ukrán hazai össztermék (GDP) az idén 60 százalékkal is zuhanhat, és az ukrán gazdaság teljesítménye csak 2030-ra vagy még később érné el újból a háború előtti szintet.

Ismét az amerikai vezetés kereste meg az oroszt

Telefonon beszélt egymással csütörtökön Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.  Az orosz védelmi minisztérium által kiadott szűkszavú tájékoztatás szerint az amerikai részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során a felek "megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket, beleértve az ukrajnai helyzetet is". Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két vezérkari főnök között február 11., az ukarnaki orosz invázió megkezdése óta - írja az MTI moszkvai tudósítója.Geraszimov és Milley hat nappal Szergej Sojgu orosz és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kapcsolatba lépése után beszélt egymással. Azt a hívást is a Pentagon kezdeményezte és a mintegy egyórás eszmecsere során amerikai tájékoztatás szerint Austin azonnali tűzszünetet sürgetett Ukrajnában. A két miniszter ezt megelőzően február 18-án, vagyis egy héttel az Ukrajna elleni orosz háború kezdete előtt tárgyalt egymással. Március 24-én John Kirby, az amerikai védelmi tárca szóvivője azt mondta, hogy Austin és Milley is kereste a telefonos kapcsolatfelvétel lehetőségét orosz hivatali partnerével, de Moszkva kitért ez elől.Március 1-jén a felek a szíriaihoz hasonló konfliktusmegelőző vonalat létesítettek, mert a két hadsereg műveleti területe közel került egymáshoz; az orosz haderő többször hajtott végre csapást a NATO-tag Lengyelország határai közelében, ahol amerikai egységek állomásoznak. Pénteki amerikai közlés szerint a vonal működését naponta kétszer is ellenőrizték, de érdemi párbeszéd nem folyt rajta Austin és Sojgu kapcsolatfelvételéig.