A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól. A neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő szerint elég csak a piacokra az utóbbi hetekben jellemző drasztikus mozgásokra tekinteni, hogy bárki meggyőződjön egy védelmet biztosító program szükségességéről. Ez szerződéses kapcsolat formáját ölthetné az eurózóna intézményei és a görög hatóságok között - tette hozzá.

Írország, majd Portugália "tiszta kiszállással", vagyis áthidaló, biztonsági hitel kérése nélkül lépett ki a nemzetközi pénzügyi mentőcsomag védelme alól, miután teljesítette annak a hitelprogramnak valamennyi feltételét, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (ECB) és az Európai Unió indított fizetőképességük biztosítása érdekében.

Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök a nyáron jelezte, hogy mielőbb szabadulna az Európai Unió és az IMF gyámkodása alól. Ez nagyon megijesztette a befektetőket, akik nem bíznak abban, hogy Görögország képes önállóan finanszírozni magát a tőkepiacokról. A nyugalom csak október közepén tért vissza, amikor Szamarasz közölte, hogy nem ellenez egy készenléti hitelmegállapodást a mentőcsomagból való kiszállás utáni időszakra.

Az IMF szerint Görögország még messze áll attól, hogy kizárólag a piacokról finanszírozza tevékenységét.

Az euróövezeti tagállamok pénzügyminiszterei december 8-i ülésén kerül majd napirendre egy, Görögországot támogató új program lehetősége, illetve módozatai.