Körülbelül 10 milliárd euró értékben finanszírozott vidékfejlesztési beruházásokat az Európai Unió a tagállamokban 2007 és 2020 között, és az Európai Számvevőszék vizsgálata szerint a beruházások hatékonysága országonként nagyon eltérő - írja a Maszol. A 2007 és 2013 közti ciklusban igényelt támogatásokból 11 tagállamban 879 panziót építettek. Ezekre 2015-ben történtek az utolsó kifizetések.

Az Európai Számvevőszék megállapította, hogy jelenleg a szóban forgó szálláshelyeknek csak a 80 százaléka működik. Az aktivitás aránya nagyban eltér államonként: Ausztriában az egykori beruházások 98 százaléka életképesnek bizonyult, most is működnek, miközben másik véglet Magyarország, ahol az uniós forrásokból felépített szálláshelyeknek mindössze 67 százaléka fogad vendégeket. Egyébként a sikeres pályázatok száma Magyarországon volt a legnagyobb, 150 körüli.

Magas a hosszú távon életképes beruházások aránya Görögországban (94 százalék), Franciaországban (89 százalék) és Csehországban (84 százalék) is. Romániában 73 százalék a legkésőbb 2013-ban befejezett, jelenleg is működő szálláshelyek aránya, aminél csak a magyar arány rosszabb.

Bulgáriában legalább léptek valamit

Az Európai Számvevőszék 24 olyan beruházást is talált, melyek esetében a felépített ingatlan soha nem is működött rendeltetésszerűen, azaz a panzióra lehívott pénzből villát építettek. A pénzeket Romániában, Szlovákiában, Magyarországon, Bulgáriában, Franciaországban, Csehországban és Olaszországban térítették el.

A jelenség ellen leghatározottabban a bolgár hatóságok léptek fel, melyek 21 millió eurót visszafizettettek a haszonélvezőkkel, 2014-től pedig leállították a szálláshelyek uniós forrásokból való finanszírozását. A jelenségre Romániában is felfigyeltek: a kormány 2021-re és 2022-re felfüggesztette a panziókra való pályázás lehetőségét.