Olaszország nyomást fog gyakorolni az Európai Unió vezetőire annak érdekében, hogy változtassanak eddigi válságkezelési stratégiájukon, a megszorítások helyett a növekedés ösztönzésére tegyék a hangsúlyt - jelentette ki Corrado Passera, ipari miniszter a CNBC-nek nyilatkozva. Főnöke, Mario Monti a hét végén azt mondta, hogy az övezet túljutott válságának mélypontján, és arra szólította fel Kínát, hogy bátran fektessen be országában.

Eközben Milánóban több ezer ember hevesen tüntetett a gazdaságot gúzsba kötő intézkedések ellen. A római kormány kényszerűen fogadta el a megszorítások szükségességét megbízatásának kezdetén, végre is hajtott számos nehéz intézkedést, például nyugdíjreformot indított, de megfelelő erejű növekedés nélkül középtávon nem tudja garantálni a helyzet javulását - érvelt Passera.

Vissza az alagútba

Ha viszont nem vagyunk képesek folyamatosan javítani a költségvetési egyensúlyt - a kellő GDP-bővülés segítségével -, akkor visszakerülünk oda, ahonnan elindultunk, a fenntarthatatlan hiányhoz és az adósság növekedéséhez - tette hozzá. A miniszter jelezte, hogy az olasz kormány egyszerre próbál szigorú és ösztönző intézkedéseket is hozni - az utóbbiakhoz tartozik, hogy egyszerűsítették a foglalkoztatási szabályokat.

Passera üdvözölte az eurózóna pénzügyminisztereinek döntését a pénzügyi biztonsági alap keretösszegének megemeléséről, ami segíthet eloszlatni azt a képet, amely szerint az európai vezetők túl későn túl keveset tesznek a bajok orvoslása érdekében. Minél erősebb a tűzfal, annál kisebb az esélye annak, hogy ténylegesen működésbe kell lépnie, mert annál kiszámíthatóbb piac a befektetők szemében Európa.

Nem kell az olcsó pénz

A válság enyhülésének jele - ami utat nyithat a Róma által is javasolt szofisztikáltabb válságkezelés előtt -, hogy számos európai nagybank a lehető legrövidebb időn belül vissza akarja fizetni az Európai Központi Banktól felvett alacsony kamatú hároméves hitelének jelentős részét - jelentette a Financial Times.

Az olasz UniCredit, a francia BNP Paribas és Société Générale, a spanyol La Caixa egyaránt arra készül, hogy nagyjából kölcsönük harmadát - becslések szerint összesen 80-100 milliárd eurót - törleszt 12 hónapon belül. A Deutsche Bank és a Llyods ugyanakkor nem tervez ilyen lépést.

Az úgynevezett hosszabb távú refinanszírozási művelet (LTRO) keretében az ECB decemberben és februárban összesen ezermilliárd euró kedvezménye hitelt nyújtott a bankoknak, amivel stabilizálta helyzetüket. A szabályok szerint a kölcsönt legkevesebb egy év elteltével lehet törleszteni.

Felsültek a károgók?

A visszafizetés híre az amerikai bankok hozzáállására emlékeztet: ezek a pénzintézetek is igyekeztek a lehető leghamarabb megszabadulni a támogatásoktól, amelyeket a kormánytól kaptak. Úgy tűnik, nem teljesülnek az LTRO bírálóinak aggodalmai. Ők azt jósolták, hogy a művelet visszafogja a kereskedelmi bankok kötvénykibocsátását és három év múlva egyszerre jelentkezik majd a törlesztés kényszere.

Egy banki vezető ezzel szemben a visszafizetés mellett érvelt az FT-nek. Szerinte ők is tudják, hogy nem lenne szerencsés egyszerre törleszteni a hároméves hitelt a végső lejárati időpontban, másrészt a hároméves futamidőnél hosszabb kölcsönökre van szükségük, még ha többe is kerül ezek megszerzése. A BNP például több mint 60 százalékban túl van 20 milliárd eurós forrásszerzési programjának végrehajtásán, amelyben főként magánbefektetőktől átlag hatéves futamidejű hiteleket szerez.