Egyelőre sem az EU-tagállamok kormányai, sem az uniós intézmények nem támogatnák, hogy az olajembargót vegyék ki a szankciós csomagból, vagy a tagállamok kétoldalú alapon, Magyarország részvétele nélkül hajtsák végre - írja a Népszava. Egy vezető EU tisztségviselő szerint az előbbi megbontaná a csomag belső koherenciáját, míg az utóbbi nem felelne meg az európai uniós döntéshozatal hagyományainak, ráadásul jogilag is nehézkes lenne megvalósítani.

Egy uniós diplomata azt mondta, érdemes időt fektetni a konszenzus megteremtésébe, de hozzátette, „Magyarországnak végül színt kell vallania, hogy hol áll az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban. Megértjük, hogy nagy mértékben függ az orosz olajtól, és úgy véljük, hogy az Európai Bizottság észszerű javaslatokat tett le az asztalra”.

Kapcsolódó

Kiszivárgott hírek szerint a brüsszeli testület 2023, illetve 2024 végéig mentesítené az olajembargó alól az orosz energiahordozóktól nagymértékben függő tagállamokat. Magyarország mellett a hasonló helyzetben lévő Bulgária, Csehország és Szlovákia is szeretne könnyítéseket kapni, de egyikük sem fenyeget az olajembargó vétójával. Szó van a legsérülékenyebbek pénzügyi támogatásáról is, ennek részleteit szerdán hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

A hatodik szankciós csomag része az orosz agressziót támogató személyek, köztük az orosz ortodox egyház feje, Kirill pátriárka elleni büntetőintézkedések bevezetése. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő szintén kilátásba helyezett egy magyar ellenszavazatot. Kirill továbbra is a javasolt szankciós listán van, közölte egy magas rangú EU tisztviselő.