Alig kezdődött el az új év máris beköszönt Kelet-Közép-Európába az első kellemetlen meglepetés: a Standard & Poor's leminősítette Lengyelország adósságait. Az az állam kapta a maflást, amelyet a posztkommunista Európa legsikeresebb országának tartanak - kezdi a térségről szóló elemzését a Financial Times (FT).

A hitelminősítő azt kifogásolta, hogy az ősszel hatalomra került kormány jelentősen gyengítette a demokratikus súlyok és ellensúlyok rendszerét. A radikális jobboldali Jog és Igazságosság vezetésével olyan jogszabályváltozásokat fogadtak el, amelyek roncsolják több kulcsintézmény, például a média függetlenségét és ellenőrzési hatékonyságát.

Nem csupán átmeneti

A lengyelországi fordulatot megelőző öt évben a külföldi megfigyelők csupán egyfajta anomáliának tekintették az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar kormány flörtölését az "illiberális" demokráciával, ám ez megváltozott. Az új varsói vezetés ugyanis olyan lépéseket tett, mint magyar.

Igyekeztek ellenőrzést szerezni a kulcsfontosságú intézmények - köztük az alkotmánybíróság felett - oly módon, hogy párthű emberekkel töltötték fel ezek pozícióit. Visszaszorították az ellenzéki médiát, egy szóval kívülről nézve kezd úgy látszani, hogy az orbáni Magyarország megjelenése az egész régiót átható trend kezdete volt.

Jelentős kockázat

Ezt a benyomás erősíti, hogy Magyarország és Lengyelország mellé bizonyos értelemben felsorakozott Szlovákia is. A szavazók újraválasztották az euroszkeptikus Robert Fico miniszterelnök baloldali Smer pártját, amely négypárti koalíciót hozott létre. Ebben helyet kapott a neonácinak tartott Szlovák Nemzeti Párt is - a szlovák parlament ötödik legnagyobb politikai ereje.

Ráadásul úgy tűnik, a csehek sem akarnak "lemaradni". A parlamenti alsóház váratlanul megszavazta azt a kezdeményezést, hogy a törvényhozás vegye napirendjére az ország európai uniós kilépésének ügyét. A kérdést később kitörölték a napirendi pontok közül.

Ezek után nem meglepő, hogy Yves Lemay, a Moody's hitelminősítésekkel foglalkozó vezető szakértője egy prágai konferencián arra figyelmeztetett, hogy a varsói és a budapesti kormány unortodox politikai irányvonala, illetve a szlovák és cseh populizmus "kiemelkedő kockázatot" jelent a befektetőknek.

Így studíroznak

Ami aggaszt bennünket az az, hogy milyen politikai következményei lehetnek ezeknek a változásoknak. Vajon megjelenik ebben a régióban annak a veszélye, hogy a kormányok fellazítják a költségvetésüket és visszalépnek a strukturális reformok terén, amelyeket az elmúlt években végrehajtottak?

A kérdésre adott válasz hatással lehet egy-egy ország jövőjének, fiskális politikájának megítélésére, a befektetők várakozásaira. Otilia Dhand, a Teneo Intelligence tanácsadó cég politikai kockázatok elemzésével foglalkozó elemzője egész sor veszélyforrást sorol.

Ez is, az is, amaz is

A 2004-ben és 2007-ben csatlakozott volt szocialista országok lakossága elvesztette illúzióit az európai csatlakozással kapcsolatban. Országaik helyzete nem javult úgy, mint remélték, amin csak rontott a nyolc éve kirobban világválság. A választók ezért kiábrándultak a hagyományos politikai elit ígéreteiből és politizálásából.

A legtöbb régiós országban balról vagy jobbról, szinte ideológiamentes módon populista pártok törtek be a közéletbe. Ez önmagában azzal a kockázattal jár, hogy a kormányok szakpolitikai teljesítménye romlik.

A végeredmény: a befektetőknek olyan politikai instabilitással, szociális válsággal kell számolniuk a régióban, amelyre néhány évvel ezelőtt nem kellett gondolniuk.

Nem Orbánnal van a baj

Otilia Dhand ugyanakkor úgy véli, hogy a befektetők és az elemzők időnként rosszul értelmezik a kockázatokat. Eltúlozzák az éppen regnáló politikusok, pártok, rezsimek jelentőségét. Szerinte például Magyarországon a baj sokkal kevésbé fakad Orbán Viktor vagy a kormánypárt, a Fidesz dominanciájából.

Az igazi probléma az uram-bátyám kapitalizmus meggyökeresedése. Annak a rendnek a kialakulása, amelyben a hatalmon lévők előnyben részesítik a politikailag jól fekvő üzletembereket.

Magyarországot 2010 óta a főként külföldi tulajdonban lévő ágazatokra kivetett adók miatt a régió legkevésbé üzletbarát országai között tartják számon a külföldi befektetők. A Jog és Igazságosság hatalomra kerülése után lemásolta a bankadót - igaz jóval alacsonyabb kulccsal - és felvetette a kereskedelem megterhelésének lehetőségét.

Változás van

Miután kiderült, hogy bankválságot okozhatna az ottani devizahitelesek magyar minta szerinti - a valutaátváltás költségét jórészt pénzintézetekre terhelő - megoldása, a lengyelek visszaléptek ettől. Sőt még a magyar vezetés is mutatja a jeleit annak, hogy kész barátságosabb arcát fordítani a külföldi befektetők felé.

Így értékeli például az EBRD a bankadó csökkentését és az Erste-csoport, illetve a kormány megállapodását arról, hogy az osztrák bank magyarországi leányában tulajdonrészt szerez a magyar állam, illetve az EBRD. Suma Chakrabarti, az utóbbi bank elnöke úgy látja, hogy ezekkel a lépésekkel vonzóbbá válhat Magyarország a külföldiek szemében és a bankszektor pozitívabb szerepet játszhat a magyar gazdaságban.