Az erről szóló döntést a hét ország - az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada - állam-, illetve kormányfője hétfőn Hágában hozta meg, ahol egyébként nemzetközi nukleáris biztonsági tanácskozáson vesznek részt, de az alkalmat megragadták arra, hogy külön megbeszélést is folytassanak.

A hét csúcsvezető a mintegy egyórás G7-es különtalálkozón úgy foglalt állást, hogy a Krím orosz annektálása a nemzetközi jog egyértelmű megsértését jelenti. A krími népszavazás, amelyen az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntöttek, a G7-es tanácskozásról kiadott közlemény szerint illegális volt, a hetek nem ismerik el sem a referendum kimenetelét, sem magát az orosz annektálást.

Kapcsolódó

Azon túl, hogy lemondták az idén júniusban Szocsiban tervezett találkozót, azt is leszögezték, hogy G8-as körben nem kívánnak tanácskozni Oroszországgal mindaddig, amíg Moszkva nem változtat az irányvonalán. William Hague brit külügyminiszter erre olyan megfogalmazásban utalt újságírók előtt, hogy nehéz lesz Oroszországnak visszakerülnie a G8-as körbe a közeljövőben.

A szintén Hágában tartózkodó Szergej Lavrov orosz külügyminiszter előzőleg, a már korábban kiszivárgott tervekről úgy nyilatkozott, hogy nem lesz tragédia, ha elmarad Szocsiban a G8-as csúcs.

A G7-es csoport szintén lemondta az áprilisra Moszkvába tervezett külügyminiszteri találkozót, valamint úgy döntött, hogy a hét ország energiaügyekben illetékes minisztere vitassa meg a közös energiabiztonság erősítésének a lehetséges módjait.

A csoport kilátásba helyezte azt is, hogy abban az esetben, ha Moszkva tovább súlyosbítja a helyzetet, összehangolt szankciókat rendelnek el Oroszországgal szemben, és hogy ezek a szankciók súlyosan fogják érinteni az orosz gazdaságot.

A G7 a helyes irányba tett lépésként nyugtázta, hogy Oroszország támogatja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő misszióját.

A vezető ipari államok irányítói ezzel egyidejűleg teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát. Abe Sindzo japán miniszterelnök bejelentette, hogy a szigetország 150 milliárd jen (valamivel több, mint egymilliárd euró) pénzügyi segítségben részesíti Ukrajnát, szemben a korábban előirányzott 100 milliárd jenes támogatással.