Nem hivatalos értesülések szerint az egyezségben egyebek között a magánbefektetők közreműködésének módozatairól, valamint a görög államadósság átütemezésének elutasításáról esik szó.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a görög szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a csütörtöki londoni kereskedés végére 2090 bázispont alá süllyedt az előző napi, 2300 bázispont feletti záróról. A görög CDS-díjszabás a hét elején 2500 bázispont feletti rekordon is járt a londoni piacon.

A csütörtökre kialakult görög CDS-árazás azt jelenti, hogy tízmillió euró görög államadósságra jelenleg évente kevesebb mint 2,1 millió euróba kerülnek középárfolyamon a törlesztéskockázati biztosítási kontraktusok a hét elején mért, 2,5 millió euró feletti díj helyett.

A CMA számítási modellje szerint azonban a jelenlegi görög CDS-árszint is még arra vall, hogy a londoni adósságpiac több mint 80 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban.
Csütörtökön Portugália és Írország CDS-középárfolyamai ezer bázispont alá süllyedtek a hét elején mért 1160-1180 bázispont közötti sávokból.

Magyarország államadósság-törlesztési kockázatának biztosítási tranzakciói is olcsóbbak lettek: csütörtökön valamivel 300 bázispont felett mozogtak a késői londoni kereskedésben a 310 bázispontos előző záró után. Így egységnyi, tízmillió euró magyar szuverén adósságra jelenleg 300 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztésbiztosítási tranzakciókat a londoni piacon.

A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, a piaci szereplők annál nagyobbnak tekintik az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.
A nemzetközi hitelminősítők jelenleg három euróövezeti tagországra - Görögországra, Írországra és Portugáliára - tartanak érvényben befektetési szint alatti, vagyis spekulatív - piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett - államadós-kockázati besorolásokat.

A CMA DataVision minap ismertetett új, második negyedéves összesítésében a világ öt, befektetői szempontból legkockázatosabb adós országa között szerepelt Görögország, Írország és Portugália. E három valutauniós ország a CMA listája alapján kockázatosabb adós volt az idei második negyedévben, mint Pakisztán, Argentína, Ukrajna, Libanon vagy Vietnám.