A friss kutatásuk szerint ugyanis egy normális hangerővel, nyugodtan beszélő ember beszéd közben olyan aprócska nyálcseppeket ereget magából, melyek csekélyke súlyuk miatt elég ideig lebegnek a levegőben ahhoz, hogy más emberek felszippanthassák - a nyállal együtt az azokban levő vírusokat is.

Egy fertőzött ember aeroszoljai így még jelentős távolságból is veszélyt jelentenek, és zárt térben is, különösen, ha ott rossz a szellőzés - írta Matthew Meselson, a Harvard biológus kutatója, akinek szavait a Statnews nyomán a 444.hu idézte.

Kapcsolódó

A New England Journal of Medicine orvosi szakfolyóiratban szerdán publikált kutatásban azt az elmúlt hetekben komoly vitákat kiváltó hipotézist vizsgálták, mely szerint a koronavírus bizonyos speciális körülmények között, például intubálásnál "aeoroszolizálódhat", vagyis a fertőzött szájából kirepülve akár órákon át a levegőben lebeghet. Az NIH kutatói végül ennél súlyosabb megállapításra jutottak azzal, hogy valójában akkor is ez történik, ha egy fertőzött szimplán csak nyugodtan, normálisan beszél.

Egyenes összefüggés van a beszéd hangereje és permet mennyisége között: a hangosan (de még mindig normálisan, vagyis nem üvöltve) beszélők szignifikánsan több cseppet permeteztek szét, mint a halkan beszélők.

A kutatók mindebből azt a következtetést vonták le, hogy tanácsos maszkot viselni a potenciális fertőzöttek közelében, illetve ők maguk is viseljenek maszkot, és fontos megfelelő szellőzést biztosítani a zárt terekben, ahol fertőzött személyek is megfordulhatnak.