Az INF-szerződés visszatartó erőt jelentett az Egyesült Államok számára, ugyanakkor Kína növelte közepes hatótávolságú rakétáinak számát. Ha nem lesz ilyen szerződés, a lap által megkérdezett szakértők szerint az Egyesült Államok az ázsiai-csendes-óceáni térségben lévő támaszpontjain 3-7 év alatt új fejlesztésű közepes hatótávolságú rakétákat telepít.

A lap szerint mindenekelőtt a csendes-óceáni Guam szigetén lévő fegyverzetek növeléséről van szó. Ezen kívül újabb rakéták hadrendbe állítását tervezik Japánban és a Fülöp-szigeteken is - írta az MTI alapján a Hirado.hu.

Kapcsolódó

Ebben az esetben Japán "az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktus homlokterébe kerül, és a feltételezett ellenség csapásának célpontjává válik" - vélik a cikk szerzői. Ráadásul az új amerikai rakéták Japánban történő felvonultatása esetén nem csak Kína, de az orosz Távol-Kelet és Szibéria egy része is a hatótávolságukba kerül. Ez hatással lehet az orosz-japán viszonyra és a két ország közötti békeszerződésről szóló tárgyalásokra is.

Az Aszahi Simbun szerint - tekintettel Kína katonai hatalmának növekedésére - a jelenlegi helyzetben felül kell vizsgálni az INF-szerződést, és nemcsak Oroszországot és az Egyesült Államokat, de Kínát is bele kell venni.

Donald Trump amerikai elnök és Mike Pompeo külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy Washington február 2-i hatállyal felmondja az INF-szerződést, és fel év múlva megszűnik a részese lenni, ha Oroszország nem intézkedik a szerződés rendelkezéseinek teljesítése érdekében. Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton jelentette be, hogy Moszkva felfüggesztette részvételét a szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésben.