Nagy-Britannia átláthatóságért felelős felügyelő szerve, az információs biztos jogi lépésekkel fenyegette meg az Üzleti, Energiaügyi és Ipari Stratégiai Minisztériumot (BEIS), amely két éven át halogatta a kérést - idézi a brit Guardian cikkét az Euronews. 

A minisztériumnak október végéig kell válaszolnia az információszabadság iránti kérelemre, különben bírósági eljárás indulhat ellene. A dokumentumok részletezhetik, hogy a néhai uralkodó hogyan rejthette el a nyilvánosság elől a tulajdonában lévő kereskedelmi vállalatokban lévő részvényeket és azok értékét.

A szeptemberben elhunyt II. Erzsébet személyes vagyonának nagyságát, beleértve a befektetéseit is, soha nem hozták nyilvánosságra. 370 millió fontra becsülte a Sunday Times, míg a Forbes 500 millió dollárra tette. Annak pontos mértéke egyrészt azért határozható meg nehezen, mert nincs nyilvánosan elérhető adatbázis a tulajdonról, másrészt mert formálisan nem II. Erzsébeté, hanem a királyi családé.

Amint a Guardian tavaly felfedte, a királynő az 1970-es években sikeresen kijárta a kormánynál, hogy módosítsanak egy törvényjavaslatot, így megakadályozva, hogy részvénytulajdonát nyilvánosságra hozzák. A lobbizás eredményeként a kormány létrehozott egy államilag támogatott fedőcéget, a Bank of England Nominees-t, amely a jelek szerint több mint három évtizeden át titokban tartotta a királynő magánrészvényeit és befektetéseit.

A lap által megszerzett dokumentumokból kiderül, hogy a királyi család más tagjai is ugyanezt a céget használhatták arra, hogy elrejtsék a cégekben lévő befektetéseiket. A többi Windsor személyazonossága, valamint részvényeik nagyságrendje szintén ismeretlen. A fedőcég igazgatóinak éves jelentéseket kellett küldeniük a kormánynak, amelyekben felsorolták azoknak a személyét, akiknek értékpapírjait kezelik.