A nyugdíjkorhatár eddig nem volt törvényileg meghatározva, mert a pártok képtelenek voltak megegyezni. Az a szabály érvényesült, hogy az 1936-ban születettek 60 éves korukban mehettek nyugdíjba, a később születetteknek minden évben további két hónappal növekedett a nyugdíjba vonulásuk előtti munkavégzés ideje. Az új szabályozás a gyakorlatban az 1965 után születetteket érinti.
A képviselőház jóváhagyta a nyugdíjak gyorsabb emelkedését is. Eddig az a szabály érvényesült, hogy a nyugdíjak a reális bérnövekedés és az infláció egyharmadával emelkedtek. Ezentúl a nyugdíjnövekedés évente a reálbérek és az infláció felével lesz egyenlő. A rendszert ezentúl ötévente átvizsgálják, és szükség esetén módosítják - írja az MTI.
A nyugdíjak gyorsabb emelkedését a jobboldali ellenzék élesen bírálta, s azt állította, hogy ennek nincs meg a költségvetési fedezete.
"Ez a rendszer összhangban van az európai államok többségének a nyugdíjrendszerével. Öncsalás azt gondolni, hogy az emberek 65 éves koruk után is képesek normálisan dolgozni" - jelentette ki a parlamenti vitában Bohuslav Sobotka szociáldemokrata miniszterelnök a jobboldali ellenzéket bírálva.
Csehországban 2016 végén az átlagnyugdíj mintegy 11 500 koronát tett ki. A férfiak nyugdíja általában mintegy 15-20 százalékkal volt magasabb, mint a nőké.
Legolvasottabb
„Segítünk kifizetni” – Orbán legérzékenyebb pontjára tapintott az észt elnök
Váratlan fordulat a bankszámláknál, minden lakossági ügyfelet érint
Családi megbetegedéseket is okozhatnak a házi készítésű finomságok
Bepöccentek az oroszok, irgalmatlan pénzt követelnek Európától
Még a kockázatos besorolású betegek sem jutnak hozzá most ehhez a gyógyszerhez
Meglepetés a piacon: a paneleket verik a családi házak
Újabb alapvető élelmiszer árát csökkenti a Lidl
Riadót fújtak: vészesen zsugorodik az ország legnagyobb édesvízi tavának vízszintje
Magyarok is veszélyben: újabb erőszakhullámra, téli terrortámadásokra figyelmeztetnek