Szavai szerint lenyűgözte az, hogy Horvátország milyen gyorsan tudott javítani pénzügyi eredményein 2013-as belépése óta az Európai Unióba (EU).
Nőtt a GDP, a gazdaság fejlődött, amit azt mutatja, hogy a horvátok szorgalmas nép, és az országot jól kormányozzák - hangoztatta. Hozzátette: javaslatot fog tenni a bizottságnak, hogy Horvátország mielőbb csatlakozhasson a schengeni övezethez - írta az MTI.

Kiemelte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy Zágráb sikeres legyen az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége alatt, amelyet Horvátország 2020. január 1-jén vesz át. Sajnálatát fejezte ki, hogy akkor már nem ő lesz az EB elnöke.

Kapcsolódó

A horvát kormányfővel egyetértettek abban, hogy fenn kell tartani a az európai perspektívát a nyugat-balkáni országok számra, ezért nemsokára megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.

Juncker 2004-ben járt legutóbb Horvátországban. A bizottság elnöke látogatása első napján Dubrovnikba érkezett, ahol két fontos projektet tekintett meg. A dubrovniki repülőteret és a Peljesac-hidat, mindkettőt az európai unió támogatásával építik. Előbbire 155 millió eurót (49,2 milliárd forint), utóbbira 357 millió eurót (113 milliárd forint) hagyott jóvá korábban az Európai Bizottság.

Plenkovic arról beszélt: a brüsszeli politikus konkrét benyomást kapott arról, hogy az európai támogatások jó irányba változtatták meg Horvátországot. A horvát kormányfő reményének adott hangot, hogy az EB pozitív javaslatot fogalmaz meg mandátumának végéig Horvátország schengeni övezethez való csatlakozásáról. Kiemelte, hogy Zágráb ezen a területen óriási munkát végzett, és már 240 millió eurót (76,2 milliárd forint) költött határai védelmének megerősítésére és fejlesztésére.

Zágráb célkitűzései tartozik, hogy az ország az EU Tanácsának soros elnökség alatt csatlakozzon a szabad mozgását biztosító schengeni térséghez és az ERM-hez, utóbbiról a Európai Központi Banknak kell döntenie.

A sajtótájékoztatót követően Pelenkovic Junckerrel együtt Brüsszelbe utazik, ahol a három legnagyobb európai pártcsaládot, az Európai Néppártot (EPP), a szociáldemokratákat (S&D) és a liberálisokat (ALDE) képviselő uniós tagállami kormányfők - a horvát kormányfő mellett a lett, a spanyol, a portugál, a holland és a belga miniszterelnök - egyeztetnek az Európai Bizottság következő elnökéről.