A Bloomberg által összesített adatok szerint ezek a bankok az egyetlenek, amelyek mind a négy állami támogatásban részesült energetikai vállalatnak – köztük az állomosításra kerülő német Uniper SE-nek – nyújtottak rulírozó hitelkeretet. Összesen mintegy 30 hitelező összesen mintegy 11 milliárd euró (440 milliárd forint) értékben vállalt finanszírozást a bajba jutott cégeknek. 

Mivel a régió kormányai az elmúlt hetekben több tízmilliárd eurót bocsátottak a gázszállítások oroszországi visszafogása miatt megugró árak által sújtott energiaipari cégek rendelkezésére, az ágazat bankárainak kevésbé kell készpénzt félretenniük a várható nemteljesítések esetére. A német kormány még az Uniper államosítására is nyitott, jelentette szerdán a Bloomberg. Mindezzel Berlin azt hangsúlyozza, hogy az energiaszektort túlságosan fontosnak tartja ahhoz, hogy csődbe menjen. 

„A kormányok jelenleg nem engedhetik meg egyetlen energetikai vállalat csődjét sem” – mondta Elisabeth Rudman, aki a DBRS Ratings európai pénzügyi intézményekkel foglalkozó csoportját vezeti. Szerinte ezzel újra a bankok járnak jól, amelyeket koronavírus idején a kormányzati intézkedések hihetetlenül megtámogattak. A három legnagyobb nyertes a BNP Paribas, a Commerzbank és az ING.

Banki osztalék lesz az állami mentőcsomagokból

A régió bankfelügyeletei tudomásul veszik, bár egyelőre nem jelezték azon szándékukat, hogy mérlegeljék, hogy a hitelezők milyen mértékben fizetnek osztalékot a befektetőknek, miközben nyereségességüket implicit kormányzati támogatással támasztják alá. A világjárvány idején az Európai Központi Bank korlátozta a hitelezők tőke-visszatérítésének mértékét, elismerve a számukra biztosított szabályozási rugalmasságot. 

A múlt hónapban az EKB levélben szólította fel az általa felügyelt bankokat, hogy elemezzék a gázszünet hatását az üzletmenetükre - jelentette a Bloomberg a múlt héten. A válaszok szeptember közepén esedékesek, az utólagos beszélgetések pedig e hónap végére várhatóak. 

Az energetikai cégekkel szembeni kitettség pontos mértéke nem egyértelmű, mivel a vállalatok nem közölték a lehívott hitelek összegét. A hitelezők teljes listáján a Citigroup, a Deutsche Bank, a Goldman Sachs Group, a Morgan Stanley, a Societe Generale és az UniCredit szerepel a hitelfelvevő vállalatok által szolgáltatott információk szerint. 

Az Axpo Holding AG hitelkeretét csak idén februárban írták alá, közvetlenül az ukrajnai orosz invázió előtt. A svájci közműcsoport szeptember elején kapott akár 4 milliárd svájci frank (480 milliárd forint) összegű kormányzati fedezetet, mivel az energiakereskedelmi ágazatban megugrottak a fedezeti felhívások.

Busás kifizetések jönnek a bankoknál

Manfred Knof, a Commerzbank vezérigazgatója a közelmúltban megerősítette az energiaválság előtt adott előrejelzést, amely szerint a hitelintézet az idén több mint 1 milliárd eurós (405 milliárd forintos) nettó nyereséget fog elérni, és azt mondta, hogy a vállalatoknak nyújtott állami támogatás nagy szerepet játszik a kedvező kilátásokban. A bank az Uniper egyik fő hitelezője, és tagja az Axpo, a Fortum és a VNG hitelezői konzorciumának.

Az osztrák Wien Energie GmbH szintén 2 milliárd eurós hitelt kapott a kormánytól, bár nincs bizonyíték arra, hogy a bankok rulírozó hitelkereteken keresztül kitettek volna.

Potenciális veszteségek is kinéznek a bankoknál

A befektetők jelenleg azt mérik fel, hogy az energiaszektorral szembeni kitettség legrosszabb esetben milyen mértékű veszteséget eredményezhet. A Keefe, Bruyette & Woods elemzői egy múlt heti jegyzetükben azt írták, hogy az európai bankok összesített hitelezési veszteségei megduplázódhatnak, ha a gazdasági teljesítmény 3 százalékpontos csökkenése esetén a következő három évben. Szerintük a kormányzati háttérintézkedések valószínűtlenné teszik ezt a kimenetelét. 

Az Uniperrel kapcsolatos megfontolások mellett a német kormány a koronavírus-járvány idején már létrehozott, mintegy 67 milliárd euró értékű hitelengedélyeket az energiaszektor támogatásának kiterjesztésére fogja felhasználni - jelentette kedden a Bloomberg. 

Egyelőre nem világos, hogy a bankoktól mit várnak el a kormányzati nagyvonalúságra válaszul, de néhány európai országban, például Spanyolországban már előrehaladott vita folyik a bankok és az energetikai cégek váratlan nyereségéről.

Maga az Európai Bizottság egyelőre nem fordult a bankok különadóztatása felé, de az energiacégek plusz profitját már célba vették. Az energiakereskedőktől befolyt többletből a rászoruló háztartásokat és a kisvállalkozásokat támogatnák. Magyarországon a kormány még a tavasszal vetett ki különadót mind a bank-, mind az energiaszektorra, a bevételeket pedig a rezsivédelmi alapba folyatták be. Bár a cél a rezsicsökkentés biztosítása lett volna, júliusban az Orbán Viktor vezette kabinet döntött annak korlátozásáról. Azonban a többlet bevételből egyelőre nem kompenzálják a legszegényebb háztartásokat, mint azt az uniós terv előírná.